Magyarország, az Európai Unió és a Keleti nyitás, avagy Magyarország helye a nap alatt

Kevesen gondoltuk volna korábban, hogy 2013 egyik meghatározó kérdése Magyarország és Európa helyzete, illetve annak tisztázása lesz. Márpedig abban sokan egyetérthetnek velem, hogy az utóbbi időben a Magyarországról kialakult kép alapvetően megváltozott, összhangban az elmúlt években végbement jelentős változásokkal: új médiatörvény, magyar EU-s elnökség, új alkotmány, ágazati különadók, oktatásátalakítás, hogy csak néhányat említsünk. Az események értékelése már eltér, de abban a változások előmozdítói és bírálói egyetértenek, hogy az országimázs negatív lett. (Ennek a negatív országimázsnak az okairól, illetve megalapozottságáról ugyancsak megoszlanak a vélemények). Egyidejűleg az ország vezetése számos gesztussal Kelet felé fordult (Kína, Oroszország, Azerbajdzsán). Mindez felvetette Magyarország és az EU viszonyának újragondolásának kérdését. Szélsőséges példaként az EU zászló égetésének képe bejárta Európát. Vajon a „Keleti Nyitás” és az EUs tagság valóban tényleges ellentmondásban áll egymással? Ezt vizsgáljuk most meg közelebbről.

A gyökerekről – a magyarok ősei ázsiai származásúak és Európában alapítottak államot

A címben a magyarokra jellemző kettőség benne van. Először is tagadhatatlan tény a távol-keleti származás, amely jelentősen kimutatható a finnugor rokonságot mutató, szomszédaink nyelvétől élesen különböző, és mások számára érthetetlen nyelvünkkel, amely olyannyira jellemez bennünket.

Ugyanakkor a keresztény államalapítás ténye egyértelműen a nyugati fejlődési pályára állította a kérdést. A Nyugati kereszténység határa – szemben a bizánciéval – épp Magyarországon és Horvátországon húzódott. Bár jelentős áldozatokat követelt a történelem, és a keletről jött nyomás (tatárjárás, török hódoltság, szovjet megszállás) Magyarország nem semmisült meg, nem vette fel az iszlám vallást és nem lett államnyelv az orosz hovatovább volt mersze egy világbirodalom tankjaival szemben felvenni a heroikus küzdelmet.

Az Európai integráció – a Nyugat új fejlődési foka

Az ezeréves európai történelem következő fejlődési szakaszába a II. világháború dúlásátkövetően jutott. A hidegháború és a „két vak dinoszaurusz” árnyékában született meg az Európai Integráció ötlete, amely kulturális, jogi és politikai integrációt irányzott elő (amelyből az első kettő jobban megvalósult, mint a harmadik). Ez az, amit ma nagyrészt az Európai Unió testesít meg, amihez – Magyarország történetével összhangban – 2004-ben csatlakozott. De vajón jó-e az EU tagság? Érdemes e változtatáson gondolkozni? Nyertese-e Magyarország az integrációnak? Kérdések, amelyek nagy bizonyossággal megválaszolhatóak jelenlegi tudásunk alapján.

Magyarország az EU integráció nyertese

A pénz beszél, mondják. A puszta befizetések alapján szimplán több pénz csorog vissza az országba, mind amennyit befizetünk. Ennek életmentő hatása, hogy a válságtól legyengült Európában – épp az uniós fejlesztési pénzeknek köszönhetően – mégis rendszeres fejlesztések valósulnak, valósulhatnak meg az országban.

Légneművé váltak a határok

Egy, a trianoni majd a párizsi békével hét országra szabdalt magyar nemzetközösség számára, ahol a magyar kisebbségek jelentős része kenyérhéjként kapcsolódik az anyaországhoz, óriási jelentősége van a határok átjárhatóságának, és a schengeni zónának, amely az 1920-ban megszakadt régiós együttműködés részleges helyreállítására is alkalmas – végre összenőhet, ami összetartozik

Haladó jogszabályok valósulhatnak meg az uniós jog által

Az ország mindennapjait jelentős mértékben meghatározó jogszabályok tartalmának közel 80%-át az Unió joga hatozza meg. Gyermekjátékok biztonsága, ivóvízvédelem, Roma stratégia, európai egészségügyi kártya, vízminőség, környezetvédelmi előírások, szociális biztonsági és nyugdíjrendszerek koordinációja stb. Mind-mind olyan előírások, amelyeket az egyes országok egyedül nem értek volna el, és amely jelentős, a mindennapjainkat pozitív irányba befolyásoló, pozitív előrelépésnek értékelhető. Ez rendkívül fontos

Munkahelyteremtés

Az unió számos munkahelyért felelős. Az Uniós intézményeknél dolgozó magyarokon kívül (ideértve az Európai Parlamenti képviselőket), akik révén jelentős tőke áramlik az országba, és akik nyitottá teszik az országot, és kívülről segítik, számos indirekt munkahely is az Uniónak köszönhető: számos beruházás pont a harmonizált uniós jognak köszönhető, Budapest székhelyként szolgál az Európai Fejlesztési ügynökségnek, valamint számos nem kormányzati szervnek.

Béke

Nem folytatom a további felsorolást, de egyet mindenképp meg kell említeni, ez pedig az Európai béke. Magyarország számos háborút szenvedett el, és egyedüliként határközelből figyelte a közelmúlt balkáni polgárháborúit. Magyarország stabilizáló tényező a balkánon és a béke fennmaradásában, mi több, a balkán európai integrációjában érdekelt (amelynek első lépése Szlovénia második lépése Románia és Bulgária volt, harmadik lépése pedig Horvátország csatlakozása lesz, amely nem mellékesen a magyar EU elnökség alatt dőlt el 2011. június 30-án).

A fentiek alapján magabiztosan kijelenthetjük, hogy Magyarország helye Európában és az EU-ban van.

Érdemes-e Nagy-Britannia és Csehország mintájára újragondolni a magyar EU tagságot, és küzdelmet indítani szuverenitásunk (amelyet részben átruháztunk Brüsszelbe, és magyar képviselők, tagok delegálása mellett a többi tagállammal közösen gyakorlunk)?

Határozott nem a válasz

Ellentétben áll-e a magyar EU tagság és Európai elkötelezettség az ún. „Keleti nyitással”?

Erre is nemleges felé hajló a válaszunk. Egy erős, demokratikus, növekedő, EU tag Magyarország értékes partnere lehet a jelentős befolyással és erőforrásokkal rendelkező keleti államoknak. Amennyiben a magyarok ügyesen politizálnak, az ázsiai származás tagadhatatlan ténye előny, és összekötő kapocs lehet kelet és nyugat között – hisz a magyarok mindig is ebben a szerepben találták magukat akarva akaratlan.

Tehát a keleti út önmagában nem ab-ovo rossz irány, amennyiben az határozott európai integrációval társul – sőt, paradox módon a két irány még erősítheti is egymást.

a bejegyzés rövidített elérhetősége ► http://bit.ly/12xWgUG