Magyar történelem

Nemzetünkre vonatkozó, rövid megjegyzések, jellemzések tárháza

9. Adalék a Rajk-perhez

Képtalálat a következőre: „rajk lászló per”

“Egy menekült. Jogász, az írók között élt az utolsó tizenkét éven, a a kommunista könyvkiadó vállalatok jogi ügyeit intézte. Azt mondja, a Rajk-per során egészen az ítélethirdetésig úgy bántak Rajkkal, mint felettessel, aki szerepet vállalt.
A tárgyalóterem szomszédságában klubszékek voltak, asztal frissítővel és tokajival.
Itt fogadta Rajk, két tárgyalás közben, Péter Gábort, a tanácselnököt, az ügyész, a védőt… Mindvégig úgy beszéltek vele, mint alantasok a belügyminiszterrel. “Kérlek, Laci, nem gondolod, hogy ezt vagy azt kellene még vallanod…?” -kérdezte Péter Gábor vagy az ügyész. Amikor a halálos itélet elhangzott, Rajk visszatért a mellékterembe, falatozni kezdett, majd az elnök, a rendőrfőnök, a védő követték, mindenki sugárzott. “Kitűnő volt – mondta elégedetten Péter Gábor. -Most beadod a fellebbezést.” Rajk, kezében a tokajis pohárral, megdermedt. “Minek?” – kérdezte. “Erről nem volt szó…” “Dehogynem ” – mondták – ” kell még a fellebbezés is, aztán kegyelmet kérsz, csak így hiszik el..”
Rajk felállt. Halálsápadt volt. Megértette, hogy beugratták. “Nem kérek kegyelmet” – mondta. Péter Gábor nyugodtan felelte: “Akkor majd kér helyetted a védőügyvéd. A perrendtartás értelmében jogod van ehhez.” Nagy csend volt. Mind felálltak.
Rajk falfehéren ezt mondta: “Értem.” Hallgatak. Akkor Péter Gábor az ajtóhoz ment és kiszólt a fegyőröknek. “Vezessék el az elitéltet.” Rajkot elvezették és két nap múlva felakasztották.”

(Márai Sándor: Napló, 1957. február 8.)

8. A bécsi lakás 220px-Gróf_Károlyi_Sándor2

„A Bécsi lakás elfelejteni szokta az emberrel a hazáját.”  Károlyi Sándorné Barkóczy Krisztina

Forrás:Rubicon 2012/2, A Magyar nemesség, különszám, 56. oldal

7. A királyi tanács

 felmentőlevél

„A magyarok a tanácskozásban a görögök bölcsességét követik, ugyanis semmi fontos dologba nem kezdenek gyakori és hosszas tanácskozás nélkül. Az előkelők közül mindegyik – magával hozva székét – elmegy a király udvarába, ahol a közügyek helyzetéről tanácskoznak, s ugyanezt teszik otthonaikban a téli hideg idején is.”

Freisingi Ottó német püspök, a 12. században Magyarországon átvonulóban

Forrás:Rubicon 2012/2, A Magyar nemesség, különszám, 9. oldal

6. Nicolae Bălcescu a magyarokról

balcescu

„úgy érzem, hogy mindazoknak, akik szeretik a szabadságot, támogatniuk kell a magyarokat, ez az egyetlen felfegyverzett nép, és ugyanakkor Oroszország szövetségesei, a zsarnokok ellen harcol”. (…) „ahelyett, hogy Erdélyt Magyarországtól elszakítanók, inkább egyesíteni akartuk, sőt még ennél is többet akartunk tenni Magyarországért”.

A magyar kormány olyan egyezményben, amelyet Kossuth írt alá, valamint a román emigráció megbízottjaként Bălcescu és Cezar Bolliac, vállalta egy román légió felállításának költségeit is. „A légió hűséget esküszik Romániának és Magyarországnak. Harcolni fog a szabadságért és függetlenségért, de sohasem valamelyik nép nemzetisége ellen.”

szeged-Román magyar

(Szeged, Klauzál tér)

Nicolae Bălcescu (az idézetek az alábbi helyeről származnak: ROMÁN ÉS MAGYAR MEGBÉKÉLÉSI TÖREKVÉSEK A MAGYAR FÜGGETLENSÉGI HARC VÉGNAPJAIBAN: ► http://bit.ly/YHIBeo)

5. Az ENSZ Közgyűlés 113. sz. határozata

56 zászló str

Az alábbi nemzeti relikvia Strassbourgban, az Európa Tanács épületében tatlálható: egy eredeti, kicsit megfalult 56-os zászló, amelyből a feliratok tanulsága szerint gyerekek távolították el a kommunista címert valahol a nagykörúton 1956 október 24-én. A zászló megjárta a Széna teret, majd – a forradalmárokhoz hasonlóan – emigrációs körútba kezdett. Útja ide, Strassbourgba vezetett, ahol találkoztunk.

ENSZ 113

Alatta pedig kivonat olvasható az Ensz Közgyűlés 113. számú határozatából, amely magába foglalta a magyar szabadságharcosok rádiónyilatkozatát: “készek vagyunk meghalni Magyarországért és Európáért.” Mégha ismerjük is a történelmet, ne becsüljük le a Szovjetunió és a hidegháború árnyékában elfogadott határozat jelentőségét!

4. Nyelvében él a nemzet

svábok

“Isten veled, édes hazám!” A magyarországi svábok voltak az egyetlenek a kitelepített németek közül, akik piros-fehér-zöld lobogókkal, és az első sorban említett kifejezéssel díszítették a vagonokat, és búcsúztak hazájuktól. El nem feledve őket, érzékeltesse magyar nyelvünk, mi mindent adtak nekünk ők.

magyar   szó

német   szó

jelentés

bakter

colstok

cvíder

drót

fejront

hokedli

hózentróger

istráng

kóstál

lajbi

maródi

muszáj

nachtkaszni

nokedli

pacsker

pakli

pruszlik

pucol

rámol

sámli

sikt

smirgli

snidling

spájz

sparhelt

spórol

sré

stafírung

sublót

suszter

traccsol

vájdling

vekker

wachten (őrizni)

Zollstock

zwider

Draht

Feuerabend

Hocker

Hosenträger

Strang

kosten

Leiberl

malad

muss sein

Nachtkassen

Nockerl

Patschker

packen

Brustfleck

putzen

raumen

Schammerl

Schicht

Schmirgel

Schnittling

Speisekammer

Sparherd

sparen

schräg

Staffierung

Schublade

Schuster

tratschen

Weitling

Wecker

éjjeliőr

mérőrúd

kedvetlen,rosszkedvű

fémhuzal

a munkaidő vége

támla nélküli ülőbútor

nadrágtartó

lószerszám

kerül valamibe

mellény

betegállomány

kell

éjjeliszekrény

galuska

lábbeli

csomag

mellény

tisztít

pakol

fa ülőke

műszak

csiszolópapír

metélőhagyma

éléskamra

takaréktűzhely

takarékoskodik

ferde

kelengye

fiókos szekrény

cipész

beszélget, pletykál

fémedény

ébresztőóra

Forrás (Rubicon, 2012/11)

3. Ne bántsd a magyart!

Zrínyi-Miklós1

(….) én csaknem mint egy néma, kinek semmi professiom [hivatásom] a mesterséges szólásra nincsen, felkiáltok mindazonáltal, ha kiáltásommal elijeszthetném ezt a dühös sárkánt, kiáltván: Ne bántsd a magyart!

Szegény magyar nemzet, annyira jutott-e ügyed, hogy senki ne is kiáltson fel utolsó veszedelmeden? hogy senkinek ne keseredjék meg szíve romlásodon? hogy senki utolsó halállal való küzködéseden egy biztató szót ne mondjon? Egyedül legyek-e én őrállód, vigyázód, ki megjelentsem veszedelmedet? Nehéz ugyan ez a hivatal nékem, de ha az Isten az hazámhoz való szeretetet reám tette, imé kiáltok, imé üvöltök: hallj meg engem, élő magyar, ihon a veszedelem, ihon az emésztő tüz! (…)

Mert noha az mi magunk népét az mint mostan vagyon, jól leábrázoltam, ugyan mindazonáltal, ha kérded: kit kévánok s micsoda nemzetet akarok oltalmamra, azt mondom: a magyart kévánom. Miért? azért, mert ez legalkalmatosabb, legerősebb, leggyorsabb és, ha akarja legvitézebb nemzetség. Kétszáz esztendeje leszen immár, hogy a magyar törökkel harcol. Hányszor a török császárok személyek szerint sok száz ezer emberekkel jöttek országunkban, csak az egy szultán Szulimánnak* is, ki legvitézebb császár vala az ottomán nemzetben, öt expeditiója volt, de mégis Isten nem hagyott mindnyájunknak elveszni; az mi veszett is, többire békesség alatt s frigynek szine alatt vesz, hogysem hadakozásban. Azért magyart kévánok oltalmamra, nem indust, nem garamantát, sem olaszt, sem németet, sem spanyort. Csak jobbítsuk meg magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak, tegyük régi helyére és méltóságára militarem disciplinam: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók.

(Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság – részlet)

2. Helmut Kohl köszönő távirata – 1989. szeptember 12.

határnyitás

„Seiner   Exzellenzdem   Vorsitzenden des Ministerratesder   Ungarischen VolksrepublikHerrn   Miklos Nemeth,Sehr   geehrter Herr Ministerpräsident,für   den großherzigen Akt der Menschlichkeit, den Ihr Land in diesen Tagen   Tausenden meiner Landsleute erweist, möchte ich Ihnen im Nahmen aller   Deutschen aufs herzlichste danken. In meinen Dank schließe ich Ihre   Mitarbeiter, insbesondere Herrn Außenminister Horn, sowie die karitativen   Organisationen und alle Bürger Ihres Landes ein, die in den vergangenen   Wochen großzügig und selbstlos geholfen haben.Die   weltweite Zustimmung, die Ihre Politik jetzt erntet, würdigt den Mut und die   Entschlossenheit Ihres Handelns genauso wie Ihre humanitären Beweggründe, die   in den besten Traditionen Europas wurzeln und auf den festen Boden der   KSZE-Dokumente von Helsinki, Madrid undWien gegründet sind. Ihre Politik ist   richtungsweisend und vorbildlich für eine europäische Friedensordnung, in der   Mensch mit seiner Würde und seinen Rechten im Mittelpunkt der Politik steht.Herr   Ministerpräsident, was Ungarn in diesen Tagen für uns geleistet hat, werden   wir nie vergessen. Sie   haben in überwältigender Weise Ihr Wort gehalten, sich für die menschliche   eines Problems einzusetzen, das in der deutschen Teilung begründet ist.Auch   stehe meinerseits zu dem, was wir während Ihres kürzlichen Besuchs in der   Bundesrepublik Deutschland besprochen haben.Nochmals   meinen herzlichsten Dank und alle guten Wünsche für Sie und Ihre Mitarbeiter.

gez.   Ihr Helmut Kohl

Bundeskanzler   der Bundesrepublik Deutschland“

„Németh Miklós   Őexcellenciájánaka Magyar NépköztársaságMinisztertanácsának   elnökénekTisztelt Miniszterelnök Úr!Azért a nagylelkű emberies   cselekedetért, melyet az Ön országa ezekben a napokban honfitársaim ezreiért   tett, valamennyi német nevében szeretnék Önnek szívből jövő köszönetet   mondani. Köszönetem kiterjed munkatársaira, különös tekintettel Horn   külügyminiszter úrra, valamint mindazon karitatív szervezetekre és   honfitársaikra, akik az elmúlt hetekben nagyvonalúan és önzetlenül   segítettek.Az Ön politikájának   nemzetközi támogatottsága, bátor és elszánt ténykedésének és Európa legjobb   hagyományaiból táplálkozó, valamint a helsinki, madridi, bécsi   KSZE-dokumentumok biztos alapjain nyugvó, humanitárius indíttatásának   egyaránt méltatása. Politikája irányt mutató és példaértékű egy olyan európai   békerendszer számára, ahol az ember a maga méltóságával és jogaival a   politika középpontjában áll.Miniszterelnök   Úr, amit Magyarország az elmúlt napokban értünk tett, sosem fogjuk elfelejteni.Ön a legmesszebbmenőkig   betartotta ígéretét, miszerint beleveti magát egy olyan probléma humanitárius   megoldásának kérdésébe, amely a német megosztottságból ered.Részemről, én is tartom   magam ahhoz, amit a Német Szövetségi Köztársaságba tett legutóbbi rövid látogatása   alkalmával megbeszéltünk.Még egyszer őszinte   köszönet, és minden jót kívánok Önnek és munkatársainak.Helmut Kohl,a Német Szövetségi   Köztársaság

kancellárja”

1. Így láttak minket a XVI. századi korabeli Magyarországon

XVI. sz. magyarok

“A magyarok mind kapzsiak, szeretnék a pénzt felfalni, és e tekintetben nem ismernek kíméletet, még apa a fiával szemben, és megfordítva sem. Nagy képmutatók.”Antonio Surian velencei követ, 1516

“A magyarok általában a világ legrosszabb fajtája. Nem szeretnek és nem becsülnek egyetlen nemzetet sem a világon, és egymást sem szeretik. Mindenki a maga kényelmére gondol, lopják a közt, és kevesen törődnek vele. Egymás között olyan titkos gyűlöletet és ellenségeskedést táplálnak, hogy szinte hihetetlen. Ennek ellenére minden nap felváltva együtt esznek, és testvéreknek hinné őket az ember. Nincs semmi engedelmesség közöttük, büszkék és arrogánsak, s nem tudnak sem uralkodni, sem kormányozni, és tanácsot sem fogadnak el olyantól, aki ért hozzá. Mindig dicsekednek saját dolgaikkal, azonnal készek bármit megfogadni, de igen késedelmesek a végrehajtásban. Kevés dologgal foglalkoznak, kivéve a dőzsölést és a köznek a meglopását. Ebben nagyon serények. Az urak az okai minden bajnak. A nemesek, akiknek száma 43 ezer, tartják a kezükben az állami hatalmat, azonban mindig viszálykodnak egymással, és ravaszsággal, tettetéssel és csalással járnak el.” – Francesco Massaro, velencei titkár, 1523

(E. Kovács Péter: Hétköznapi élet Mátyás király korában, 21 o.)

A történelmi források jelentőségéről és hasznosságáról

Azon európai nemzetek közé tartozunk, akiknek rendkívül hosszú múltra tekint vissza a történelme. A magyar história bővelkedik a különböző elbeszélésekben, és közös történelmünknek különösen a legutóbbi, a keresztény államalapítást követő bő ezer esztendeje gazdag történelmi forrásokban. Érdemes hát odafigyelni ezekre, és időnként egy-egy szemelvényt közhírré tenni okulás gyanánt.

Számunkra most különösen azok a források érdekesek, amelyek rólunk, magyarokról, illetve az országról, Magyarországról szólnak, mert ezek lényegében tükröt tartanak elénk.

Az ily módon kapott dícséretek különösen megfontolandók, mert azt jelzik, hogy valamit rendkívül jól csináltunk.

A kritikákra pedig különösen érdemes odafigyelni – függetlenül attól, hogy megalapozottak-e, vagy sem. A stendhal-i hasonlattal élve ugyanis, ha egy tükör egy sáros, pocsolyákkal tarkított utat mutat, akkor az utat kell kijavítani, nem pedig a tükröt összetörni.

Zoli Domb - hosszú

4 thoughts on “Magyar történelem

  1. Kiemelten nagy erteku,erkolcsi es nemes lelku dolgozatok . Ha eszt az irasokat olvasom akkor bisztos vagyok ,hogy lesz meg a Magyar Nemzetnek szebb es jobb jovo!!! !En felvideki vagyok es ha aszt tapasztalom ,hogy 1989-ota a felvideki magyarok valodi tragediaja abban rejlik,hogy soha senki nem allt ki mellettuk,semmilyen konkret koveteles nem hangzott el az erdekukben.Sem EU .bovites elot sem azota . Es elofordultt,hogy az Europai Parlament szlovakiai jelentesekben meg meg sem emlitik .Termeszetessen ,igy Pozsony nem tesz eleget a jogallamisag ,demokracia es a mas nepcsoportokkal valo banasmod Koppenhagaban megfogalmazott felteteleinek . Udvozlettel ,halaval es oszinte koszonettel, nemzettestveretek Belgiumbol – Brusszelbol ! Istokovisch Apollonia P.S. Nagyon eredmenyes munkassagot es sok sikert,jo erot, egeszseget kivanok .

    • Kedves Appolónia!

      Lényegében maradéktalanul egyetértek. Sokszor elhangzik kritika a magyar alkotmány kapcsán a Velencei Bizottság ajánlásai kapcsán.

      Jogosan merül fel a kérdés, hogy a szlovákiai nyelvtörvény esetén vajon miért nem teljesülnek maradéktalanul ezek az ajánlások?

      Szlovákia és a felvidki magyarok kérdése, kulcskérdés, európai kérdés, és nem szabad hagyni, hogy a kérdés lekerüljön a napirendről akár tetszik ez az európai döntéshozóknak, akár nem.

      A magam részéről fontosnak tartom a kérdés napirenden tartását, és szerény eszközeimhez képest mindent meg fogok tenni ennek érdekében.

      Maradok tisztelettel:

      Zoltán

      Pro Patria et libertate: magyar közéleti blog a facebook-on ► http://on.fb.me/XQy64I

      @Propatriablog ► https://twitter.com/ProPatriaBlog

      Pro Patria et Libertate LinkedIn csoportban ► http://linkd.in/YuohMz

    • Brüsszelből, Belgumból, mi ?!
      gyere csak Magyarországra, maradj is itt, aztán élvezd az orbánod teremtette stadionfasizmust egy kicsit

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s