Brüsszeli tudósítások 1: Az Európai Parlament jelentőségéről és a magyar jelölőszervezetekről

Európa, és benne Magyarország Európai Parlamenti választások elé néz. Megoszlanak a vélemények e választás tétjéről és jelentőségéről, és beszédes az a tény, hogy sok helyen – így hazánkban is – sokkal inkább belpolitikai kérdések dominálják ilyenkor a közbeszédet az európai témák helyett. Brüsszelbe szakadt hazánkfiaként ezért fontosnak tartom megvilágítani az Európai Parlament jelentőségét, amely segíthet eligazodni az öntudatos magyar európai választópolgároknak az uniós döntéshozatal dzsungelében. Ezt követően a magyar jelölőszervezetek listái / EP képviselőjelöltjei / programjai olvashatóak a bejegyzés végén.

 A 3 “nagy” intézmény: az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament

Az EU intézményi döntéshozatalát az említett 3 “nagy” intézmény határozza meg. Az Európai Bizottság az Európai Unió kvázi kormánya ugyanakkor nemzetekfölötti, független szerv, amelynek feladata az uniós szintű, közös érdekek részrehajlás nélküli képviselete. Az élén a valamennyi tagállam által delegált biztosokból álló biztosok kollégiuma áll, amelynek munkáját egy rendkívül kiterjedt közigazgatási struktúra készíti elő, amely mérete “bürokratikusnak” tűnhet, de ha közelebbről megnézzük, hogy 28 EU tagállamra vonatkozó EU-s jogalkotásért felel, akkor felettébb kicsinek és takarékosnak tűnhet. Az Európai Bizottság politikai “feje” az elnök, ez idő szerint 2014-ben José Manuel Barroso.

A Tanács a “legkisebb” és voltaképp nem is európai, hanem kormányközi intézmény, amely lényegében fórumot ad a 28 tagállami kormányzati képviselőnek álláspontjuk egyeztetésére. Legmagasabb szinten a miniszterek, legalacsonyabb szinten kormányzati szakértők képviselik az országokat. A Tanács politikai szerv, döntéseit konszenzussal hozza – ritkán kerül sor szavazásra, ezért a tipikus európai kompromisszumok születésének bölcsöje. Ahol 28 államnak kell egyetértenie, ott nincsenek komoly érdekeket sértő reformok, de igazi vesztesek sem. A Tanács elnöksége messze nem olyan politikai súlyú, mint a bizottság elnöksége, és szerepe a kompromisszumok kidolgozására korlátozódik. A Tanácsot 6 havonkénti rotációs rendszerben egy-egy tagállam vezeti (Magyarország 2011 január és június között volt a Tanács soros elnöke, ez idő szerint Görögország.)

(A Tanácstól meg kell különböztetni az Európai Tanácsot, amely a 28 állam és kormányfő együtteséből áll, amely stratégiai döntéseket hoz – pl. az EU költségvetéséről – és amely levezető elnökének szerepe a Tanács elnökségéhez hasonlóan a komomisszumkeresés. Az Európa Tanács pedig az EU jogi keretén kívül található, emberi jogi nemzetközi szerv, amelynek székhelye Strasbourg.)

 

Az Európai Parlament a legfontosabb EU-s döntéshozó intézmény abban az értelemben, hogy ez az egyetlen intézmény, amely az Európai választópolgárok által titkos és közvetlen választással választott képviselőkből áll. Bár döntéskezdeményezési monopóliuma kizárólag az Európai Bizottságnak van, mára már komoly, az európai lakosokat érintő, érdemi döntés a mindennapi EU-s jogalkotás során majdhogynem elképzelhetetlen az Európai Parlament valamilyen szintű bevonása – többnyire együttdöntési eljárás – nélkül. Az Európai Parlament egyrészről biztosítja a ‘demokratikus deficittel’ küszködő többi EU-s intézmény demokratikus kontrollját, másrészről maga is politikai szempontból jelezheti, mely témák tekintetében tartaná fontosnak európai jogszabály születését.

Az Európai Parlament fogadhat petíciókat, meghallgatja az Európai Biztosokat szakbizottsági szinten (amely során kérdéseket tehet fel nekik), majd szavaz a Bizottságról, mint testületről. Az Európai Parlamentnek döntő szava van az európai uniós költségvetés elfogadásakor is, ahogyan azt a közelmúltban láthattuk. A képviselőknek joga van továbbá szóbeli és írásbeli kérdéseket intézni a Bizottsághoz, amelyre a Bizottság köteles válaszolni.

A lisszaboni szerződés megerősítette az Európai Parlament döntéshozatali jogosultságát, és 2009. december 1-től a Tanáccsal egyenjogú jogalkotó intézménnyé vált sok tekintetben. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság által kezdenyezett jogszabály csak akkor válhat kötelező erejűvé, ha mind a Tanács (a tagállamok), mind a parlament jóváhagyja. Ez a gyakorlatban végtelennek tűnő tárgyalásokat, politikai kompromisszumokat jelent, amely alapján a tagállamok és az európai parlamenti képviselők lényegében “átírják” a bizottsági jogszabálytervezeteket. A gyakorlatban kis túlzással az mondhatnók, hogy a Bizottság sok esetben nem ismer rá a eredetileg benyújtott javaslatra – jóllehet annak váza, és struktúrája többé-kevésbé állandó.

Az Európai Parlament jelentősége abban áll, hogy míg a tagállamok nagyrészt a kormányközi diplomácia szabályai szerint, zárt ajtók mögött tárgyalnak, addig a Parlament működése nyilvános, átláthatóbb, a civilek és polgárok számára nyomon követhető, és elszámoltatható.

További információ az Európai Parlamentről – magyarul is – elérhető az intézmény honlapján itt.

Az Európai Bizottság elnökségéről és az elnökjelölti vitáról

Már a hazai médiumok ingerküszöbét is elérte a várható bizottsági elnökjelöltek közötti vita. Erről azt kell tudni, hogy az Európai Parlament különböző képciselői politikai csoportokból áll amelyekből ez idő szerint 6 létezik:

(További részletek AZ EP honlapján)

Fontos azt is kiemelni, hogy a politikai hovatagozódás azt is jelenti, hogy a tagállami képviselők nem a tagállamokat, hanem azok lakosságát képviselik (a kőkemény tagállami érdekeket a kormányzati szakértők által képviselt Tanács képviseli).

Az Európai Parlamenti választásokat követően a szerződés rendelkezései szerint az Európai Tanács (az állam és kormányfők) választja meg az Európai Bizottság elnökét. Valamennyi tagállam jelöl 1-1 biztosjelöltet, és a bizottsági elnökjelölt “osztja ki” a “tárcákat” (felelősségi területeket) a biztosjelöltek között.

Nincs jogilak kötelező erejű előírás, hogy az állam- és kormányfők kötelesek a legtöbb szavazatot szerzett politikai csoport vezetőjét kineveni, jóllehet a demokrácia elve ezt kívánná. Ezért van jelentősége a választások kimenetelének: a legnagyobb frakcióval rendelkező politikai csoport okkal várja el majd a jelöltje kinevezését az Európai Bizottság élére.

A helyzetet bonyolítha ugyan, hogy némely csoport (európai konzervatívok és az euroszkeptikusok) nem állítottak jelöltet, a szélsőbaloldali elnökjelölt pedig nem vett részt a vitában, így a vitából nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Az megintcsak más kérdés, hogy reális esélye mindössze a két “nagy’nak, a néppárti Juncker-nek és a szocialista Schulz-nak van.

presidential debate euronews

(Fénykép forrása: index.hu)

Hasznos linkek, tanácsok

Érdeklődő európai polgárok haszonnal nézegethetik a Nemzeti Választási Iroda közérthető, egyszerű adatait, amely tartalmazza valamennyi jelölőszervezetet, a sikeres jelöltállítók közül pedig a jelöltek listáját ► EP választások 2014

Tovább információ a magyarországi, illetve határon túli magyar jelölőszervezetekről, Európai választási programról, jelöltekről (attól függően, hogy mely jelölőszervezet mit tett közzé a hivatalos honlapján):

Határon túli magyar szervezetek

Románia

Szlovákia

a bejegyzés rövidített linkje ►http://ow.ly/wHE4R
Korábbi kapcsolódó bejegyzések listája:
Advertisements

2 thoughts on “Brüsszeli tudósítások 1: Az Európai Parlament jelentőségéről és a magyar jelölőszervezetekről

  1. A ««Az Európai Parlament a legfontosabb EU-s döntéshozó intézmény abban az értelemben»» mondatrésznek nincs logikai kapcsolata az utána következőkkel, ráadásul önmagában sem állja meg a helyét.
    Tény, hogy az Európai Parlament a legdemokratikusabb EU-s intézmény abban az értelemben, hogy az uniós választópolgárok által titkos és közvetlen választással oda küldött képviselőkből áll. Az is tény, hogy döntéshozó, de nem a tagországok által megszokott parlamentáris értelemben, hiszen döntéshozói jogosultsága csak a Bizottság által előterjesztett jogszabályok és költségvetés megvitatásra és elfogadásra terjed ki, saját maga ilyet nem nyújthat be.
    Tehát van egy választott intézmény, amely némi rosszindulattal gombnyomogató meghosszabbított karja egy kinevezett intézménynek. Kicsit olyan, mintha pl. Magyarországon csak a kormány által kiötlött jogszabályról dönthetne az Országgyűlés, ami ugye (jogilag legalábbis) nem így van.
    Ráadásul az EP csak társdöntéshozó a Tanács (azaz egy másik, szintén nem választott testület mellett). Nincs az Uniónak egyetlen olyan tagállama sem, ahol ennyire egymásba csúszna a törvényhozó és végrehajtó hatalom (a jogi helyzetről beszélek megint csak, nem az egyes poszt-szocialista országokban ténylegesen összenövő hatalmi ágakról).
    Ezzel együtt az biztató és feltétlenül folytatandó az az út, amelyet az EP a kezdetben egyszerű tanácsadói szerepből indulva eddig bejárt.
    Szomorú, hogy nem az ezzel kapcsolatos reformelképzelésekről, hanem EP képviselői helyre (értsd: apanázsra) vágyó, mélységesen provinciális mentalitású pártkatonák egymást befröcskölő dagonyázásáról szól a jelenlegi kampány, és ha ez érdekli egyáltalán az átlag választót, akkor is csak az amúgy elnyomni érdemes saját zsigeri érzéseit erősíti.

    • Köszönöm a kiegészítést: a bejegyzés végét jelentősen átdolgoztam, kiegészítettem az Európai Parlamentre vonatkozó részekkel, illetve a bizottsági elnökjelölti vitára vonatkozó fejezettel.

      Túlzó leegyszerűsítés a képviselői munkát szimpla gombnyomogatásra leegyszerűsítené. Tény, hogy nagyon sok bonyolult kérdés megy át a képviselők keze alatt, de ezért van minden ügynek egy “szakértője”, “jelentéstevőj”, aki feldolgozza a dossziékat. Valamennyi képviselő munkáját jogi szaktanácsadók, asszisztensek segítik.

      Valóban kétfajta képviselő van (legalább), akik elhivatottan, szívügyüknek tekintve az európai politikát politizálnak, és a “politikai temető” jellegű képviselők, akik vagy önszántukból, vagy a párt döntése folytán brüsszeli “számüzetésbe” vonulnak, amely egy karrier végét, vagy csak ideiglenes parkolópályát egyaránt jelenthet.

      Valamennyiünk felelőssége, hogy igényesebb, színvonalasabb legyen az európai kampány és az valóban Európáról szóljon.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s