7. A röghöz kötés alkotmányossága és három alkotmányos megoldási javaslat a fiatalok kivándorlásának megakadályozására

Oktatáspolitika és alkotmányozás látszólag nem szorosan összetartozó dolgok. A közelmúlt alkotmányos fejleményei azonban új helyzetet eredményeztek: az Alkotmánybíróság újfent megsemmisített alkotmányos rendelkezéseket, amelyekre az alkotmányozó hatalom újabb alaptörvény-módosítással válaszolt. Mivel ez alkotmányos rangot irányoz elő a röghöz kötés szabályozásának, ez újfent tiltakozásra indította a fiatalokat. A folyamat kézzelfogható eredményeként a hírek szerint a kormányzat az oktatáspolitikáért felelős államtitkár puha menesztése mellett döntött. A helyzet tehát komoly, és jogosan vetődnek fel az oktatás, közelebbről a röghöz kötés alkotmányosságát firtató kérdések.

Az alkotmányosság mai helyzetéről

AB_testulet

Mind a jelenlegi hatalom, mind annak ellenzéke egyetért abban, hogy a 2010-ig kormányzó erők földcsuszamlásszerű választási veresége nyomán alapvetően új helyzet állt elő: az új hatalom deklarált politikai célja volt a múlttal való gyökeres szakítás, a rendszerváltás meghaladása, amelynek szerves része volt az új alkotmány elfogadása.

Helyreállt-e a jogfolytonosság a történeti alkotmánnyal?

Határozott nem a válasz. Magyarországnak 1949-ig nem volt kartális alkotmánya, hanem – Nagy Britanniához hasonlóan – az addig született, kiemelkedő jelentőségű jogforrások (pl. Szent István törvényei, Aranybulla, Ősiség, Tripartitum, Corpus Iuris Hungarici, Pragmatica Sanctio etc.) együttesen alkották a magyar történeti alkotmányt. A kommunista “alkotmány” ezt formálisan megszüntette, de alkotmányosságról csak 1989 után lehet beszélni, amikor is az Alkotmány – az Alkotmánybíróság felállításával – elkezdett legfőbb törvényként viselkedni.

pecsét

Az új alaptörvény elfogadása részlegesen teremtett új helyzetet. Átnevezte az alkotmányt ’alaptörvénnyé’, alkotmányos rangot adott a sarkalatos törvényeknek (amelyek módosítása alkotmányozó erőt igényel), megteremtette a hivatkozási alapot a történeti alkotmány vívmányaira, de nem állította helyre azt (megjegyezzük, hogy a magyar politikai erők közül a történeti alkotmány helyreállítása, és a Szent-Korona tan alkotmányerőre emelése lényegében a Jobbik politikai programjának részét képezi).

Az új alkotmány figyelemreméltó erénye, hogy jelentős kodifikációs előrelépésnek tekinthető, kidolgozottabb 1989-es változatánál (amely az átmenetiség minden jegyét és hibáját magán hordozta) és fogalmazása a XXI. századi kodifikációs követelményeknek sokkal inkább megfelelőbb, mint elődje volt.

Hátránya azonban lényegében abból fakad, hogy amíg valamely politikai erő alkotmányos többséggel rendelkezik, addig nem tud alkotmányként, jogi bástyaként viselkedni, hanem pusztán egyszerű törvényként. Nem tud gátat szabni a kormányzó alkotmányos többségnek, mert szabadon módosítható. Az átmeneti rendelkezések, a rendkívül hosszú preambulum és a belső ellentmondások (az alkotmányos védelmet nem igénylő szabályok alkotmányba foglalása) miatt a jog uralma és a fékek és ellensúlyok rendszere helyett a jog a politika szolgálóleányaként viselkedik.

Összegezve a magyar alkotmányosság helyzetét 2013-ban azt lehet elmondani, hogy a jogfolytonosság a magyar jogtörténeti múlt vívmányai közül jelenleg leginkább a III. Magyar Köztársasággal, a rendszerváltás 20 évével áll fenn a leginkább. Az Alkotmánybíróság feladata lesz a jövőben az alkotmány rendelkezéseit értelmezni, és ítéleteivel kialakítani az új magyar alkotmányos berendezkedés jogelméleti alapjait.

A röghöz kötés alkotmányos státuszáról

röghöz kötés

A fennálló gazdasági és társadalmi válságok azonban nem várhatnak évtizedes jogfejlődésre, azonnali válaszokat igényelnek.

A magyar politika sokáig kárhoztatott magatartása volt az ’Ejj, ráérünk arra még’ Pató páli hozzáállás, és a status quo fenntartására való törekvés. Az elmúlt évek eseményei e téren figyelemreméltó előrelépést jelentettek: jóllehet a helyes irány és a megfontolt lépések nem minden esetben jellemezték a döntéseket, de kétségtelen tény a határozott állásfoglalás, és az aktív, cselekvő magatartás. Még ha egy-egy döntés nem is volt kellően átgondolt és előkészített vagy uram bocsá’ rossz volt, akkor is, ezek a rossz döntések is valamilyen szinten hasznosak voltak, mert társadalmi vitákat indukáltak, és elmozdulást eredményeztek, közelebb hozva mindenki számára a majdani tényleges megoldást.

E blog lényegében 2013 januárjában indult, és az első érdemi bejegyzést pont a diákmegmozdulások motiválták (1. Diáktüntetések, tandíj, népszava, forradalom – avagy mit üzennek a diákok?). Ahogy akkor, alig több mint egy hónappal korábban már jeleztük: a fiatalok elvándorlása aggasztó jelenség, és helyes a kormányzat felismerése, amely ez ellen tenni akar. Ezzel valamennyi olvasóm egyetérthet: nehezen képzelhető el virágzó jövő kivándorló ifjúság mellett.

A fentiek fényében azt is üdvözölnünk kell, hogy a kormányzat konkrét elképzelésekkel rendelkezik, és határozott, cselekvő módon lép fel a helyzet megfordítása ellen. Ami ellen azonban tiltakoznunk kell, az a megválasztott eszköz: a röghöz kötés nemhogy nem elegáns, de jogilag sem indokolható eszköz, amely jogos ellenérzést szül és a kívánt cél elérésére sem alkalmas

A röghöz kötés nem jó és nem alkotmányos megoldás

Most az alkotmányos vonulatra helyezném a hangsúlyt: minden alkotmány a világon két alapvető részre osztható, az állami szervek alkotmányos működését szabályozó rendelkezésekre és alapjogi részre. Ez utóbbiak a legfontosabbak az állampolgárok számára: ezek magasabbrendű alkotmányos szabályok, valamennyi állami intézményre vonatkoznak és ez a mindenkori hatalom korlátját képezi. Ez a szemlélet így van a nagy francia forradalom, és az 1789-ben elfogadott „Emberi és polgári jogok Nyilatkozat” óta.

Köztudomású és mindenki által ismert alapvetés a két legfontosabb alkotmányos emberi jog: az emberi élethez való jog és az emberi méltósághoz való jog. Könnyen belátható, hogy egyéb alkotmányos jogok (véleménynyilvánítás szabadsága, szabad mozgáshoz való jog, ártatlanság vélelme stb.) végső soron mind-mind levezethetők ebből a kettőből. Ez a két alapjog pedig korlátozhatatlan.

A fentiek alapján tehát bárki számára belátható: hiába írnánk bele az alkotmányba olyan rendelkezést, amely alapvető alkotmányos jogoknak mondana ellent, az ugyan belső alkotmányos ellentmondást eredményezne ugyan, de biztosak lehetünk benne, hogy az alkotmányos alapjogok az erősebbek.

A röghöz kötés alkotmányba foglalása tehát nemcsak célszerűtlen, hanem alkotmányellenes is.

Ami nem jelenti azt, hogy ne lehetne alkotmányos megoldást találni a fiatalok külföldi kivándorlására. Lehet is és kell is. Alkotmányos megoldás lehet – a Klebelsbergi magyar kollégiumok mintájára – olyan ösztöndíjrendszer kidolgozása, amely a tanulmányok alatt tisztes megélhetést biztosít, adott esetben külföldi tanulmányutakra is lehetőséget ad, és az egyetem elvégzése után meghatározott időre fizetett állást biztosít meghatározott helyen az ezt a megoldást választó diákoknak.

Alkotmányos megoldás lehet olyan speciális köztisztviselői kar létrehozása minisztériumi, és önkormányzati szinten, amely szintén az ezt választó diákok számára előre kalkulálható, fizetett állásokat biztosít meghatározott időre, amely a közigazgatás fiatalítása, és nyelveket tudó, a köz iránt elkötelezett utánpótlást is biztosítana.

Alkotmányos megoldás lehet erre elkülönített pénzalapok létrehozása, amely az arra sikeresen pályázó magyar civil szervezetek számára adna pénzügyi támogatást, amellyel fedezni lehetne a civil szférában elhelyezkedő, elhivatott fiatalok fizetését. Ez kettős előnnyel járna: nemcsak a leginkább elkötelezett fiatalok Magyarországon tartását eredményezné, hanem jelentősen hozzájárulna a Magyarországon kialakulófélben lévő, autonóm civil társadalom megerősítéséhez.

Nem állítjuk mi, hogy a munkánk hiba nélkül való lenne. De azt igen, hogy véleményünket megindokoltuk, valamint az ígért három javaslatot letettük az asztalra. A magunk részéről készen állunk tehát a további konstruktív vitára.

a bejegyzés rövidített elérhetősége ► http://bit.ly/15f1UlE

Zoli Domb - hosszú

————————————————————————————————-
►nyitott közéleti viták a Pro Patria  LinkedIn csoportban
————————————————————————————————-
Advertisements

10 thoughts on “7. A röghöz kötés alkotmányossága és három alkotmányos megoldási javaslat a fiatalok kivándorlásának megakadályozására

  1. Visszajelzés: 28. Hét tanulság a 2014-es magyar választásokról | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  2. Visszajelzés: 25. A gyűlöletkampányról | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  3. Visszajelzés: 22. Az apolitikus hozzáállás veszélyeiről | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  4. Visszajelzés: 21. Mérlegen a magyar miniszterelnökök: államférfiak, politikusok és az átmenet emberei | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  5. Visszajelzés: 19. A politikai perekről Magyarországon – ki őrzi az őrzőket? | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  6. Visszajelzés: 18. A politikai bulvárról | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  7. Visszajelzés: 12. Alkotmánymódosítás, kettős mérce és konfliktusok kereszttüzében: tanulságok külföld/belföld/kormányoldal számára | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  8. Visszajelzés: 11. Tiszta vizet a pohárba: magyar, európai és jogász szemmel az alkotmányódosításról a nemzetközi kritikák fényében | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  9. Visszajelzés: 9. Magyarország új alaptörvénye viták kereszttüzében: vajon jogos-e a kritika? | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  10. Visszajelzés: 13. A jogállam nem játék – avagy jogállamban jogállamon kívüli eszközök megengedhetetlenek | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s