9. Magyarország új alaptörvénye viták kereszttüzében: vajon jogos-e a kritika?

Több mint egy éve új alkotmány szabályozza Magyarország közjogi berendezkedését. Két alkalommal került sor az alkotmány vizsgálatára Brüsszelben. 2012. szeptember 26-án a Vödör klub részletes vitája a “Az új magyar alaptörvény megfelelő keretet teremt a demokrácia és jogállamiság működéséhez” indítványt elvetette. Ezzel szemben a 2013. február 26-án az Európai Parlamentben tartott Európai Néppárti könyvbemutató arra jutott, hogy az új magyar alaptörvény Európa legzöldebb alkotmánya, és  „egy demokratikus jogállam alkotmánya”. Az ellentmondás nyilvánvaló, mint ahogy az is, hogy az igazság feltehetően a két megállapítás, avagy a jóindulat és a rokonszenv valamint a rosszindulat megnyilvánulása közötti „senki földjén” keresendő.
alaptörvény

Ehelyütt 5 kérdés körbejárásával reméljük, hogy közelebb jutunk új alkotmányos rendünk jobb megértéséhez.

1. Volt-e alkotmányozási kényszer 2010-ben, avagy a „sztálini” alkotmányról

A sztálini alkotmány, az 1949. évi XX. törvény 1949. augusztus 20-án született, amely szakítva alkotmányos hagyományainkkal, lényegében megszüntette a történeti alktomány hatályát, és a kommunista diktatúra kirakat-deklarációjává vált. Szemben például Jugoszláviával, Magyarországon nem működött Alkotmánybíróság, és az alkotmány nem viselkedett alkotmányként, nem kötelezte a pártállamot a benne foglaltak betartására, még az 1975. évi Helsinki záróokmány, a harmadik kosár, az emberi jogok elfogadása után sem.

„Új alkotmányt akarnak? Miért? Megváltozott a rendszer Magyarországon?” vetette oda az agg Kádár János a rendszerváltás hajnalán. Ahogy Romsics Ignác fogalmazott, az öreg szimata hatalmi kérdésekben még mindig jól működött. Magyarán: 1989-ben alkotmányozási kényszer állt elő a rendszerváltás tényével, és az ellenzéki, majd nemzeti kerekasztal tárgyalópartnerei által kidolgozott alkotmányt a pártállami parlament fogadta el. A harmadik magyar köztársaságot egy pártállami ideiglenes elnök kiáltotta ki, és az 1990-es választások utólag legitimálták a létrehozó politikai erőket – amelyek közül ma már csak a Fidesz és az MSZP aktív.

Mi történt 2010-ben? Kormányváltásnál több, rendszerváltásnál kevesebb. Nem először fordult elő az újkori magyar történelemben, hogy egy politikai pólus alkotmányozó hatalmat kapott, de az először, hogy élt is vele. Mi történt 2010 és 2012 között? Lényegében a kormánypárt azon ígéretének valóra váltása, hogy a közjogi rendszer felforgatása nélkül új alkotmány elfogadására került sor. Tehát abszolút alkotmányozási kényszerről ugyan nem beszélhetünk, de könnyen belátható, hogy az őszödi beszéd, a 2008as gazdasági válság, és a választási kampány után a kormánypártoknak lényegében nem maradt más választása, mint véghezvinni az alkotmányozás folyamatát; mint ahogy kiolvasható volt a választási eredményekből az is, hogy a demokratikus ellenzék pedig lényegében predesztinálva volt az alkotmányozás bojkottjára. Be kell vallanunk, hogy a fenti folyamatok nem teremtettek ideális alapot az alkotmányozáshoz, és rajta is hagyták a kézjegyüket a folyamaton.

2. Legitim-e az új alkotmány, avagy a fogantatás szeplőtelenségéről

Az alkotmány jogszerűségét kevesen vitathatják. Demokratikus választásokat követően, lényegében nemcsak a jogszabályok betűjét, hanem szellemét is betartva, hosszú, és nyilvános figyelem, nemzeti és nemzetközi vita közepette került rá sor. Az alkotmány joghatásaihoz tehát nem férhet kétség, az bizony a mai napig meghatározza a közjogi berendezkedésünket, és a soron következő választást is. Azok tehát, akik új alkotmányt ígérnek és akarnak, hacsak nem tetszenek forradalmat csinálni, az új alkotmány keretei között vihetik ezt véghez majd esetleges alktománymódosítás (mint 1989 és 1990 során) vagy ismételt alkotmányozás (mint 1949-ben vagy 2010-ben) útján.

Véleményünk szerint az alkotmány legitimnek is tekinthető. Az illegitim szó ugyanis rendkívül erős: azt a Quisling-kormányokra (mint amilyen Pétain marsall Franciaországa, vagy Szálasi Ferenc hungarista Magyarországa) szoktuk használni (Jóllehet a politikában a ’hazaáruló’ szó általában azt jelenti, hogy ’nem értek vele egyet’, de itt és most mi a közéleti viták megújítására és a szavak helyes értelmének feltárására teszünk kísérletet). A méltányosság talaján állva tehát ne vitassuk el az új alkotmánytól megérdemelt státusát.

alaptörvény parlament

Szeplőtelennek, teljesen makulátlannak azonban mégsem tekinthetjük, és egy jórészt az egypártiságnak, az össztársadalmi konszenzus (avagy más szóval az egyharmad hiányának) köszönhetjük. Persze lehet vitatkozni, hogy ki a hibás – többször mondtam már, hogy mi, magyarok jók vagyunk bűnbakkeresésben, és egész biztos vagyok benne, hogy valamennyi politikai erő a másik politikai tábor szemében azonnal megtalálná a szálkát. Azonban hiába van az országnak olyan kormánya/ellenzéke, amilyet megérdemel, a végeredmény mégis az, hogy az alkotmány egypárti. És ezt annak ellenére kritikaként kell megfogalmaznunk, hogy történtek próbálkozások ennek enyhítésére.

Nem igaz tehát az, hogy mindenki bezárkózott volna. A kormánypártok elálltak az aláíró honatyák neveinek alkotmányba foglalásától, a „húsvéti alkotmány” erőltetésétől, a vármegyéktől, nyitottak voltak más alkotmánykoncepciókra. A nagyobbik akkori ellenzéki párt nem ab ovo utasította el a folyamatot, és a folyamat elején érdemi tárgyalások zajlottak delegációkkal. Az akkori kisebbik ellenzéki párt saját alkotmánykoncepciót tett le az asztalra. Míg a szélsőjobb parlamenti képviselői részt vettek közjogi értelemben is az alkotmányozás vitájában – akárki akármit is gondol, ezek mindenki részéről gesztusok voltak.

3. Az új alkotmány első egy évéről, avagy miért 2014-ig tart a türelmi idő?

Lényegében azért, mert az alkotmány a mai napig nem tud maradéktalanul megfelelni az alkotmányos védőbástya szerepének, hiszen az alkotmányozás folyamata még nem zárult le. A kormánypárt ugyanis nem veszítette el az alkotmányozó hatalmát, és továbbra sem óvakodik élni vele.

Az alkotmányozás folyamata annyiban nyitott, hogy az Alkotmánybíróság határozatai és az arra adott alkotmányozási folyamatok nap, mint nap alakítják azt.

Végül attól sem tekinthetünk el, hogy számos kétharmados, úgynevezett sarkalatos törvény is fontos szerepet tölt be az alkotmányos berendezkedésben, és az alaptörvény és a sarkalatos törvények összességének ismeretében mondhatunk csak ítéletet a közjogi rendszer egészéről.

A főpróba, tehát az, hogy valóban a demokratikus berendezkedés méltó alapjává, és a csorbítatlan jogfolytonosság letéteményese, csak a 2014-es választások után dől majd el annyiban és addig, amennyiben és ameddig nem nyer valamely politikai erő ismét kétharmadot.

4. Melyek az új alkotmány legfőbb erényei?

A teljesség igénye nélkül egy, a  XXI. század jogi nyelvén megfogalmazott modernizált, egységes, az elmúlt 20 éves jogfejlődésre, különösen az Alkotmánybíróság határozataira támaszkodó jogi dokumentummal van dolgunk. Az alkotmány kritikusai is elismerik, hogy a lényeges alapjogi rendelkezéseket lényegében átemelte az 1989-es alkotmányból úgy, hogy hozzáadott értékekkel, a legfrissebb emberi jogi dokumentummal, az alapjogi Chartából eredő gondolatokkal egészítette azt ki.

Bár jelentős módosításokkal, hangsúlyeltolódásokkal, de lényegében tovább működhettek a főbb közjogi intézmények, ideértve az Alkotmánybíróságot is.

Alapvető nemzetpolitikai fontossággal bír a nemzet és állampolgárság fogalmának újragondolása, és a határon túli magyarok állampolgárságával járó nyílt nemzetközi viták felvállalása. Az ördög ugyan a részletekben rejlik, és nem tekinthetünk el a folyamat ellentmondásosságától, de a tett nyíltan nevezhető bátornak, egy olyan tettnek, amelyet a határon túli magyarok már régen megérdemeltek.

Végezetül a kisebb parlament, és a hazai kisebbségi képviseletet kell megemlítenünk, amellyel Magyarország – ha okosan él vele – végre levonhatja Trianon igazi tanulságait, és példát mutathat szomszédainknak egy felvilágosult, XXI. századi kisebbségpolitikából – nemzetállam építése helyett.

5. A továbblépés szükségességéről – ahol az új alkotmány továbbfejleszthető

solyom_laszlo_0901031

Elsőként az elnevezések zavaráról. Nehezen látható mind az alaptörvény elnevezésnek, mind a Magyar Köztársaság eltörlésének a hozzáadott értéke, értelme. Ha a német alaptörvény volt a minta, az a szó teljes félreértelmezésről tanúskodik. Ha helyreállt volna a történeti alkotmány, ahol az alaptörvénynek kiemelten nagy, a sarkalatos törvényeknek nagy, az egyéb alkotmányos rendelkezéseknek meg jelentős rendeltetése volna, akkor szintén értelmezhetőbb lenne. De így.

Hasonlóan kevésbé jól sikerült a preambulum. Gazdag az ország történelme, és lehet megfelelően hivatkozni rá, de történészi szempontból is aggályos és dagályos, patetikus megfogalmazással van dolgunk, ami megint csak fölösleges támadási felületet, és félreértelmezést eredményezett úgy, hogy – az egypártiságból következően – fontos értékek (pl. a magyar köztársasági hagyományok) kimaradtak belőle.

Az egypárti elfogadás tartalmi értelemben is rányomja a bélyegét a normaszövegre. Az igazság nem mindig a többség oldalán van: az alkotmányozás igen komoly, alapos munka volt, és mint ilyen, a tévedés lehetőségét is magában rejtette. Az erőpozíció azonban meggátolta ezek kivitatását. Az alkotmány szerzői is elismerik a vitatható részletet, de az „Ezek mindig hazudnak.” és a ’Kritikát ezektől nem vagyunk hajlandóak elfogadni.’ szemlélet egész biztos nem visz minket közelebb a megoldáshoz.

Az alkotmány éles fegyver, nem lehet felelőtlenül használni. Igenis az alkotmányos berendezkedés kárára válik, ha az alkotmány a napi politika eszköztárává süllyed. A bírák nyugdíjazása (amelyet az Európai Bíróság is jogellenesnek ismert el), és amely jelentős költségvetési kiadás mellett a célját sem érte el, a választási regisztráció alkotmányozása (amelyre végül nem került sor), vagy a röghöz kötés alkotmányozása (amely függőben van) tipikus példái ennek.

A magunk részéről tehát mind a jogállamiság végének vizionálását, mind a ’gép forog, az alkotó pihen’ megközelítést vitathatónak tartjuk. Az új alkotmány azonban lényegében betölti a célját, nemcsak megfelelő keretet biztosít az alkotmányos berendezkedés továbbfejlesztéséhez, hanem a közjogi vitákhoz is, amelyhez a magunk részéről most ezekkel a megállapításokkal járultunk hozzá.

a bejegyzés rövidített elérhetősége ► http://bit.ly/W91YOL
Zoli Domb - hosszú
————————————————————————————————-
►nyitott közéleti viták a Pro Patria  LinkedIn csoportban
————————————————————————————————-
Advertisements

9 thoughts on “9. Magyarország új alaptörvénye viták kereszttüzében: vajon jogos-e a kritika?

  1. Visszajelzés: 11. Tiszta vizet a pohárba: magyar, európai és jogász szemmel az alkotmányódosításról a nemzetközi kritikák fényében | Pro Patria et Libertate - Magyar Közéleti Blog

  2. Visszajelzés: 12. Alkotmánymódosítás, kettős mérce és konfliktusok kereszttüzében: tanulságok külföld/belföld/kormányoldal számára | Pro Patria et Libertate – Magyar Közéleti Blog

  3. Visszajelzés: 21. Mérlegen a magyar miniszterelnökök: államférfiak, politikusok és az átmenet emberei | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  4. Visszajelzés: 28. Hét tanulság a 2014-es magyar választásokról | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  5. Visszajelzés: 25. A gyűlöletkampányról | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  6. Visszajelzés: 22. Az apolitikus hozzáállás veszélyeiről | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  7. Visszajelzés: 19. A politikai perekről Magyarországon – ki őrzi az őrzőket? | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  8. Visszajelzés: 18. A politikai bulvárról | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  9. Visszajelzés: 13. A jogállam nem játék – avagy jogállamban jogállamon kívüli eszközök megengedhetetlenek | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s