Szerény javaslat a magyar civil társadalom 12 pontjára

Választási kampány kellős közepében tűzzel játszik az, aki szót emel a közért. Közelgő nemzeti ünnepünk azonban szinte kötelez arra, hogy öntudatos civilként felemeljük a szavunkat a ‘már semmi sem szent’ szemlélet ellen: aggódva tapasztaljuk, hogy külön hordók körül csoportosulva külön-külön néptribünök hirdetik, hogy ki-ki miért tekinti magának március 15-ét. Tévedés. Március idusa senkié. A nemzeti ünnep nem lehet ‘jó ürügy’ pártpolitikai kampánybeszédre. Március 15-e mindenkié.

12 pont.jpg

Javaslatként hát a márciusi ifjak szellemében 12 közéleti pontot fogalmaztunk meg, és szerény javaslatunk a magyar közélet szereplői felé irányul. Az eredeti 12 pont is mindenkié, nem lehet kisajátítani. Bízunk hát benne, hogy e civil 12 pontot jószívvel a magáénak érzi majd minden magyar olvasó.  Fontolják meg, és ha a ködös, izgalmas kampámyidőszak elmúlik, fontolja meg a majdani felelős kormány és annak felelős ellenzéke, hogy milyen lépések útján valósíthatóak meg. Akár egy pont teljesülése is nagy siker – de mi valamennyi teljesülését nyomon követjük majd és elvárjuk.

Mit kíván a magyar civil társadalom?

1. Kívánjuk a közmédiumok szabadságát, censura eltörlését. A köztelevízió, rádió, és hírügynökség szakmai működésének helyreállítása. A mindenkori politikai hírszerkesztés megszüntetése. Kiegyensúlyozott, független és pártatlan hírszolgáltatás, a mindenkori hatalom és ellenzék elszámoltathatóságának alapfeltételeként.

2. Roma integrációt. A rendelkezésre álló nemzetközi és hazai források közvetlen biztosítását a Roma lakosság és civil szervezetek számára. A magyar társadalom legnagyobb, jelentős részben mélyszegénységben élő kisebbségének felzárkóztatását célzó programok indítását. A szegregáció minden formájának megszüntetése, az egyenlő bánásmód garantálása.

3. Együttműködést a Kárpát-medencében. Határmenti régiós együttműködések kialakítását. Közös történelemoktatást. Testvérvárosi és testvériskolai kapcsolatok kialakítását. Kölcsönös nyelvtanulást. Egyszóval: Trianon feldolgozását és meghaladását a XXI. századi Európában.

4. Törvény előtti egyenlőséget jogállami tekintetben. A jog uralmának biztosítása, a visszamenőleges hatályú törvényalkotás jogállami feltételeinek betartása. Átlátható és kiszámítható, minőségi jogalkotást, érdekegyeztetéssel és a civil szervezetek véleményének érdemi figyelembe vétele mellett. Garanciát a népszavazás gyakorlati alkalmazhatóságára, és a Nemzeti konzultációk érdemivé tételére.

5. Nemzeti Alkotmányt. Közmegegyezésen alapuló alkotmány elfogadását a jelenlegi alkotmány módosításával. Társadalmi vitát és nyílt, befogadó alkotmányozó folyamatot a társadalmi és civil szervezetekkel, valamint politikai pártok részvételével konszenzusos alapon.

6. Visegrádi integrációt. Megerősített együttműködést az EU-ban a visegrádi országok között: közös képviseletek, közös véderő, a közös gazdasági, kulturális, diplomáciai kapcsolatok elmélyítése, érdemi álláspont-egyeztetést és együttes érdekérvényesítést európai és nemzetközi fórumokon – szakértői és döntéshozó szinten egyaránt.

 

7. Az uram-bátyám viszonyok megszüntetését. A közbeszerzések tisztaságának garantálása. A választási finanszírozás átláthatóvá tétele. A pályázati rendszer helyreállítása, az egyoldalú döntések megszüntetése. Független, fenntartható közfinanszírozást a magyar civil szervezetek számára. Az egészségügyet mérgező korrupció, a hálapénz felszámolása.

 

8. Egészségi, Oktatási, Kulturális, Szociális és Környezetvédelmi jogok biztosítása. Preventív népegészségügyi politikát és az egészségügyi rendszer reformját. Független és versenyképes oktatást iskolától egyetemig, az európai és nemzetközi tanulmányutak támogatását. Magyarországot ma ismét a kultúra emelheti föl, és teheti ismét naggyá. A válság áldozatait segítő jóléti állam helyreállítását, a hajléktalanüldözés megszüntetését. Fenntartható erőforrások bevezetését közintézményekben, és magánházakban állami és EU-s támogatással. Megfelelő erőforrások biztosítása a mindenkori költségvetésben e kulcságazatoknak.

 

9. Nemzeti Véderőt. A magyar véderő önbecsülésének helyreállítását, XXI. századi ütőképes, a NATO követelményeknek megfelelő, jól képzett és korszerűen felfegyverzett magyar alakulatok kiképzését.

10. Decentralizációt. A főváros központúság mérséklését, döntéshozó, adminisztratív, és gazdasági központok, intézmények kitelepítését vidéki városokba. Egységes autópálya és vasúthálózati összeköttetést a főváros és vidéki központok, és ez utóbbiak között.

 

11. A politikai eljárások gyakorlatának felszámolását. A politikai jellegű eljárások felfüggesztése. A politikai küzdelem alapja programok, és szakmai érvek legyenek, ne gyűlöletkampányok, lejáratások, vádemelések, perek és karaktergyilkosságok. A politika korlátozódjon a közéletre, hagyja érintetlenül a magánéletet.

 

12. Autonómia. A határon túl élő magyarok egyéni és kollektív kisebbségi jogainak elismerése. Területi autonómia a tömbmagyarságnak. Kulturális, oktatási autonómia a szórványmagyarságban élőknek, a Kárpát-medencén kívül és belül. Az írott, beszélt és elektronikus anyanyelvhasználat jog garantálása az egyes településeken számarányos korlátozás nélkül.

a bejegyzés rövidített linkje ► http://bit.ly/1fUP3UJ
Reklámok

Paks és Csernobil: magyar energiapolitika az orosz medve szorításában

Miután lecsillapodtak az első felháborodást követő tarajos hullámok a magyar közélet felkavarodott állóvizében, nem árt hideg fejjel mérlegre tenni az Orbán-Putyin találkozó eredményeképp megkötetett paktum körülményeit, mielőtt rákerül a végső pecsét is. Először a magyar-orosz történelmi kapcsolatokat tekintjük át, hisz a szerződés a történelem koordinátarendszerében értelmezendő. A “paktum” mint nemzetközi szerződés megvizsgálása után éttérünk a tényleges közéleti kérdésre, a hazai energiapolitika szabályozásáre: van-e helye a nukleáris energiának hazánk energiapolitikájában? Miképpen viszonyul(hat) az atomenergia a zöld energiához?

Magyar-orosz kapcsolatok

Magyarország és Oroszország kapcsolata hosszú múltra tekint vissza. A magyarság etnográfiailag a mai Oroszország (Szibéria és az Urál) származik, ahol még a XIII. században is éltek magyar törzsek (Magna Hungaria). A két nép sorsa a XIX-XX században fordult drasztikusra, amikor is két világháború során mindkét ország katonasága kölcsönösen hadszíntérnek használta a másik ország területét. Mind a magyarok, mind az oroszok voltak egyaránt megszállók és szenvedő civil lakosság 1914-1918 és 1942-1945 között. Tragikus tény, hogy a cári családot brutálisan lemészároló különítmény között is találunk magyarokat. Mindhárom magyar szabadságharcban jelentős szerepet játszottak az oroszok. Rákóczi szövetséget és támogatást remélt Nagy Péter cártól, amelynek elmaradása is jelentős szerepet játszott az 1711-es szatmári béke létrehozásában. Mind az 1848-49-es, mind az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében meghatározó szerepet játszott a nyomasztó cári/szovjet-katonai fölény.

Magyar-orosz atommegállapodás- Tények és tanulságok

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin

Ahogy arra a politikai elemző – nagyon helyesen – rámutatott , az Orbán-Putyin paktum története bejárta Tolnát-Baranyát, és mindenki politikai szájíze szerint  igyekszik magyarázni a tényeket. Közéleti szemlélődésünk számára ez természetesen nem járható út. Nézzük a tényeket, a következtetéseket pedig mindenkinek magának kell levonnia.

A kormányfő nemzetközi megállapodást kötött Oroszországgal. Képviseleti demokráciában rendkívül kivételes, hogy valamely nemzetközi szerződést népszavazás „erősít meg”. Erre két példa a közelmúltból hazánk NATO, illetve Európai Uniós csatlakozása. Vérmérséklet kérdése, hogy ezt a megállapodást ilyen súlyúnak tekintjük-e. Közjogi érvényességet egybiránt az ad, ha a kormányfő megfelelő, akormányhatározatban kapott felhatalmazás alapján cselekszik, amelyet a parafálást követően a parlament is jóváhagy.

A magunk részéről a politikai vonulatot az alábbi végkövetkeztetéssel zárjuk: Brüsszel nem Moszkva.

Magyar energiapolitika

A magyar energiapolitika rövid múltra tekint vissza, lényegében a XIX. század utolsó negyedére. Az ország energetikai állapota mai formáját a második világháború utáni korszakban nyerte el, ahol a szovjet nehézipar döntő befolyást gyakorolt: a „40 éves tél” alatt  alakult ki az ország mára már elavult, kevéssé környezetbarát energetikai szektora, és az orosz atomtechnológia eredményeképp került üzembe helyezésre 1966-ban a paksi atomerőmű is.

Atomenergia: érvek és ellenérvek

Az atomenergia mellett számos, ellene „mindössze” négy érv szól.

Az atomenergia viszonylag olcsó, és roppant veszélyessége mellett, nagyfokú biztonsági ellenőrzés mellett mégis lényegében káros üveggázhatás kibocsátása nélkül termel energiát. A Paks leállítása mellet érvelők fontolják meg: az ország energiaellátásának közel fele az atomerőműből származik.

Az atomenergia elleni négy érv: Hiroshima, Nagaszaki, Csernobil, Fukushima.

Energiabiztonság és környezetvédelem Magyarországon

A környezetvédelem a XXI. század Magyarországának kulcskérdése. A szocializmus bukását jelentős részben a környzetvédelem terén elárt kudarcai tették nyilvánvalóvá. Csernobil generációs “élmény” valamennyiünk számára, a rendszerváltás pedig összekapcsolódott a Bős-Nagymarosi elhibázott megaberuházás elleni civil tüntetéssel .

Magyarország a Kárpát medence közepén fekszik, amelyet sokan érzékletesen írtak le “teknőként”. Az ország vízerőművekkel való energiaellátására a folyók lassú folyása nem alkalmas – ellentétben némely skandináv álammal. Oroszországgal ellentétben az ország fosszilis energiahotdozókban szegény, ami elevel kudarcra ítélte a „vas és acél országa” lózungot. A közelmúltban felmerült számos energetikai projekt terve (közös gázhálózat Szlovákiával, Nabucco, hazánkat is elérő déli áramlat), de generációkban gondolkodva földgázra építeni az ország energiastratégiáját nem célravezető.

Megítélésünk szerin vitán felül áll, hogy a jövő a megújuló energiaforrásoké. Politikai táborokon átívelő, és talán kevéssé vitatható célnak kellene lennie a zöld energia arányának növelését évről évre a hazai energiaellátás terén. Egyrészt ki kellene használni a korlátozottan rendelkezésre álló szélerőművel potenciálját – elsősorban az ország nyugati részén, elgondolkodni a geotermikus energiában rejlő lehetőségeken, és végül, de nem utolsó sorban stratégiailag befektetni abba a megújúló energiaforrásba, amely hosszú távon kiválthatja még az atomenergiát is: a napelemekbe.

Van-e szerepe az atomenergiának a zöld Magyarországban?

Az atomenergia játszhat szerepet e folyamatban. Bízhatunk benne, hogy unokáink már egy megujuló energiára épülő országot vehetnek át tőlünk. De az addigi idő – legyen viszonyításként mondjuk 50 éve – energiaszükségletét valahonnan fedezni kell. Ez lehet az érvek fényében atomenergia, és az ellenérvek fényében egyéb (fosszilis) energia. Ez egy közéleti, politikai kérdés, amelye ki kell érlelni a magyar társadalomban. Ha van hozadéka és érdeme e bejegyzést indukáló magyar-orosz megállapodásnak, az e (hasznos és szükséges) vita elindítása.

a bejegyzés rövidített linkje ► http://bit.ly/1mm79mE

Honvédelem és katonaeszmény – a magyar hadsereg szerepe a XXI. században

magyar katonák afganisztánban

Popule meus, qui te beatum praedicant, ipsi te decipiunt.

Én népem, akik boldognak hirdetnek, azok megcsalnak téged.

A háborúk kora lejárt, a hadkötelezettség megszűnt, ráadásul általános forráshiány és válság uralkodik az országban, és súlyosabbnál súlyosabb, szőnyeg alá söpört problémák (oktatás, egészségügy, cigányság) égetik a mindenkori döntéshozók talpát. Okkal vetődik fel a kérdés, hogy ilyen körülmények között miért kell, mindennapi életben nem feltétlenül érzékelhető, a szavazópolgárok számára nem annyira meghatározó kérdést mégis komolyan felvetni. A kérdésekre azonban készséggel megfelelek.

A háborúk kora lejárt

Aki egy kicsit is ismeri a történelmet, az tudja, hogy a háborúk egyidősek az emberiség történetével. Aki azt gondolná, hogy manapság nincsenek háborúk, akkor bármely világhíreket közvetítő portál napi hírei kijózaníthatják: Afganisztán, Irak, Kasmír, Dél-Timor, Algéria, Szíria, Mali, csak néhány a közelmúlt konfliktusai közül. És hogy Európát se felejtsük ki: Grúzia, Szerbia, Koszovó, Macedónia. Ez utóbbi hagyományos háborúk határközeli konfliktusok is voltak egyben, a terrorizmus és a globalizáció pedig sebezhetővé teszi az országot egy távolinak tűnő veszéllyel szemben is. Ha pedig a jövendő konfliktusokat vesszük számba: Izrael, Irán, egy esetleges orosz forradalom, akkor könnyen belátható: alapvető nemzetbiztonsági érdek az ország katonai védhetőségét és biztonságát komolyan venni.

A hadkötelezettség megszűnt

Az, hogy az ország milyen módon gondoskodik a védelméről, hadtechnikai kérdés. A bandériumi, elavult hadsereget a középkorban is a modernebb zsoldossereg váltott föl – lásd Mátyás király zsoldosseregét. Az elavult inszurrekciót (nemesi felkelést) váltotta föl a tömeghadsereg a tömegtársadalom korában. A sorozott katonaság (a magyar néphadsereg példáján lemérhető) hatékonyságával szemben a mai globális, megváltozott viszonyok a kisebb létszámú, de jól szervezett és technikailag felszerelt haderő felé billentik a mérleg nyelvét. Összességében tehát nagyobb harcértékű, hivatásos katonákra bízni az ország védelmét üdvözlendő lépés.

Forráshiány és válság, valamint „vannak sürgősebben megoldandó problémák”

Túl kényelmes, és lényegében csak a problémával való szembenézést elhalasztását szolgáló érvelés ez. Félreértés ne essék: nem tagadhatjuk a létező egyéb problémákat. De az egyik létező probléma (pl. oktatás, gazdasági válság) puszta léte nem lehet érv arra, hogy egy másik létező problémát (haderőreform) ne vegyünk komolyan.

Mit üzen nekünk a magyar hadtörténet?

Azt, hogy az ország jóléte és senyvedése mindig szervesen kapcsolódott a hadászati kérdésekhez. Ne feledjük: számos korabeli nép között elsősorban a harci értékük miatt maradt fenn a magyar a népvándorlás korában, és érkezhetett meg Levédián és Etelközön keresztül a Kárpát-medencébe; mi több, Európa szerte hírhedté és elismertté vált – a merseburgi, a Lech-mezei és a konstantinápolyi katonai vereségekig. Az államalapítást és a királyság konszolidálását, egyesítését és megvédését a katonai erő tette lehetővé.

Az ország két legnagyobb katasztrófája – jelesül a mongol dúlás és a török hódoltság korszaka – katonai vereségen (Muhi 1241, Mohács 1526) alapult. Ne feledjük: Mátyás halála után – bár érezhető volt a török közelsége, mégis elporladt az ország védelmi rendszere a török katonai erő alatt.

Mégis a megújult végvárrendszer, és a nemzetközi (Habsburg) segítségnek köszönhetően az ország ellenállt, és a kereszténység védőbástyája maradt. Már akkor is volt olyan katonapolitikus, költő és hadvezér, aki példát mutatott, programot tett le az asztalra, és ha rajta múlik, 20 évvel hamarabb történik meg a török kiűzése (Zrínyi Miklósra gondolunk). A hajdúk, és az ebből a korból származó huszár hadviselés megint méltán vívta ki Európa figyelmét – számos külföldi nyelv a huszár szót a magyar nyelvből vette át (lásd Hadik András Berlini kalandját).

Forradalmaink és szabadságharcaink (1703-1711, 1848-1849, 1956) során meghatározó volt a katonai erő, illetve annak hiánya. Az első világháborút és a trianoni országvesztést követően pedig a magyar hadsereg régi harcértékét nem nyerte vissza, és úgy léptünk a XXI századba, hogy komoly katonapolitikai kérdésekre kell választ adnunk.

Magyarország helye a XXI század katonai kihívásaiban

A fentiekből az következik, hogy a honvédelem tekintetében is komoly változásokra és elkötelezettségre van szükség. Nemcsak anyagi, hanem programszerűen szervezett szellemi erőforrásokra is szükség van a magyar hadsereg olyan irányú átszervezése előtt, hogy az megfeleljen a XXI. század elvárásainak, a következő pontok mentén:

  • Alapvetően a hivatásos hadsereg megközelítés bevált – ezt fenn kell tartani, és minél magasabb anyagi és szellemi elismerésben részesíteni, a követelmények emelése mellett. Ez jótékony hatással lehet az általános, egyéb szektorokra jellemző válságok (pl. munkanélküliség, létbizonytalanság, gazdasági visszaesés) leküzdésére
  • Magyarország történelme során a keresztény európai, illetve napjainkban az euroatlanti védelmi rendszer tagja – e tagságunk, és a NATO Szerződés 5. cikkelye fontos garancia az ország biztonságára
  • A NATO-beli megbecsülésünket helyre kell állítani: a költségvetés haderőre fordítandó fejezetét minimum a nemzetközi szerződésekből (NATO) eredő szintre kell emelni – tarthatatlan, hogy a „potyautas” szemlélet továbbra is uralkodó maradjon
  • Magyarországnak továbbra is aktívan és cselekvően kell részt vennie az olyan konfliktuskezelésben, amely közvetve vagy közvetlenül az ország érdekében áll (a balkáni stabilitás bizonyára ilyen kérdés). Az olyan beavatkozás, mint amit Magyarország az európai kezdeményezésű líbiai beavatkozás során nyújtott, hozzájárul az ország megbecsülésének a növeléséhez.
  • Minden ilyen alkalom olyan tapasztalatszerzés is egyben, amely az olyan későbbi konfliktusok során is felhasználható lesz, amikor az ország közvetve érintett lehet, nem is beszélve arról, hogy Magyarország értékes nemzetközi szövetségesekre tehet ezáltal szert.

Magyarország érdeke a globális biztonság fenntartása. Komoly hadseregfejlesztéssel és ütőképes és bevethető, modern technológián alapuló magyar haderővel az ország újra nemzetközi megbecsülést vívhat ki magának. Egy katonailag erős, cselekvő, modern (a kiberháborúra is felkészült), és a nemzetközi jogot tiszteletben tartó Magyarország nagyobb mozgástérrel rendelkezhet majd a jövőben, és egyéb, diplomáciai, és az ország számára különösen fontos kérdésekben is sokkal hatékonyabban hallathatja a hangját és érvényesítheti érdekeit.

a bejegyzés rövidített linkje ► http://bit.ly/100KKUh

Pro Patria et Libertate – Magyar Közéleti Blog

Lecturis Salutem!

 nyugat02_390-FELIRAT

A közéleti blog célja

A Pro Patria et Libertate magyar közélet blog célja a közéleti viták kereteinek kijelölése, közös értékeink meghatározása tematikus blogbejegyzések által.

Az írást kiváltó ok – Ez „így” nem mehet tovább

Kevesen vannak ma Magyarországon, akik ne értenének egyet azzal az általános megállapítással, hogy a dolgok „így” nem mehetnek tovább.

Ha elfogadjuk a fentieket sommás összegzésként, és mindnyájan egyetértünk abban, hogy ez „így” tényleg nem mehet tovább, akkor már megtettük az első lépést előre.

Lássuk tehát konkrétan, mit is értünk az ’így’ alatt, és mit ajánlunk a továbblépésre.

Látlelet – A magyar közgondolkodás állapota a XXI. században

Megítélésem szerint a fő probléma abban keresendő, hogy megkérdőjeleződtek az összmagyarságot összetartó alapvető értékek. De mit jelent ez a kézzelfogható, napi valóságban?

  • Elvesztettük a közös hangot, nem figyelünk egymásra és nem értjük meg a másikat. A közös nyelvtani magyaron túl nem ugyanazt a nyelvet beszéljük. Nincsenek igazi, fejlődést indukáló párbeszédek, jó értelemben vett, megtermékenyítő viták csak többnyire párhuzamos monológok, alkalmasint mindössze gyerekes veszekedések.
  • A probléma, és annak építő megoldása helyett a másik személye, és a folytonos bűnbakkeresés vált fontossá, napi gyakorlattá.
  • Egy-egy mindenki számára érzékelhető probléma (antiszemitizmus, a romák helyzete, gazdasági visszaesés, tömegek elszegényedése, devizahitelcsapda, népességfogyás határon innen, asszimiláció határon túl) esetén is a cselekvés többnyire kimerül a személyeskedéstől sem mentes sérelmek hangoztatásában, érdemi és konstruktív megoldási javaslatok asztalra helyezése nélkül („sérelmi politizálás”).
  • Hiányoznak azok a mindenki számára elfogadható, minimumnak tekinthető alapok közmegegyezésen alapuló meghatározása, amely nélkül bármiféle szellemi építkezés és előrehaladás elképzelhetetlen.
  • Nincsenek továbbá kijelölve a közbeszéd és a legitim közpolitikai küzdelmek írott és íratlan keretei, amelyek ismerete nélkül bizony nehéz a kimért és tisztességes versengés – ami pedig az egészséges demokratikus közélet lényege.
  • Az alapok, és a belső keretek híján egészséges, és hatékony magyar szomszédsági, európai és tágabb értelemben vett külpolitika sem képzelhető el. Márpedig ez egy olyan nemzet számára, amely szétszórva él a világban, és csak a Kárpát-medencében 7 különböző országban él, egyenesen létkérdés.
  • A fentiekre pedig ráveti árnyékát közelmúltunk átkos, kibeszéletlen, feldolgozatlan öröksége (trianon, holokauszt, kádárizmus, rendszerváltás), amelyek meghaladása nélkül minden további haladás elképzelhetetlen.

Hogyan tovább? – Lépésről lépésre, egy-egy téma feldolgozása által

Minden sikeres kezdeményezésnek a „nagy magyar” valóságon kell alapulnia. Ennek megfelelően egy-egy, a fentieknek meghatározott ’lépésnek’ egy-egy blogbejegyzés felel majd meg. Mindegyik ilyen lépés egy eleme lesz az összképnek, amely e nyíltvégű, és ezáltal előre meg nem határozható hosszúságú folyamat végén egésszé áll majd össze.

József Attila tájverseihez hasonlatos módon vázolható fel a folyamat, ahol egy szerpentin vezet a hegy tetejére, és a magaslatról az egész képzeletbeli táj látható, csak az oda vezető út olvadt fel a természetben.

Minőségi követelmények

E bloggal a szerző hármas minőségi követelményrendszert állít fel önmaga, és egyben a mindenkori olvasó számára. Ezek az objektivitás, értékelvűség és konstruktivitás.

1. Objektivitás alatt a harag és elfogultság nélküli írást értem. Sine ira et studio. Ne a beszélőt értékeljük, hanem azt, hogy mit mond. Ez egyben a mindenkit megillető alapvető emberi tisztelet megadását is jelenti.

2. Értékelvűség alatt azt értem, hogy valamely belső meggyőződés, vallott érték legyen a mondandó mögött. Az értékelvűséghez hozzátartozik, hogy az egyes ügyeket önmagukban vizsgáljuk, mindenkinek legyen meg a szabad véleményformálás joga az adott ügyre vonatkozóan, az általa vallott értékeknek megfelelően és ezt ne torzítsa politikai beállítottság, címkézés.

3. Konstruktivitás, amely a leginkább visszahúzó magyar sztereotípiával, a pesszimizmussal („Dögöljön meg a szomszéd tehene is.”) való leszámolást célozza. Csak a jövőbe forduló, pozitív hozzáállás által lehet előrébb jutni.

Mennyiségi követelmények

A remélt eredmények körvonalazhatóak, de nehezen megjósolhatóak. Nagyjából úgy foglalhatóak össze, hogy a kialakítani vélt gondolati hozzáállás érje el azt a kritikus tömeget, hogy mérhetővé, érzékelhetővé váljon, és fejtsen ki valós hatást.

Noha ehhez a megfelelő minőségi követelmények elengedhetetlenek, mennyiségi követelményekkel, mérhető és vállalható teljesítményeket is fel kell tudni mutatni. Ezért a mennyiségi kritérium.

A nyilvános blog bárki számára, díjmentesen, minimális időráfordítással hozzáférhető, amelyről az olvasók fognak végső soron ítélni.

A nyilvánosság, valamint az objektív és mérhető adatok döntenek majd a közéleti blog életrevalóságáról, arról, hogy érvényes és közérthető üzeneteket fogalmaz-e meg. S mivel ezek a közösségi médiumokban (facebook, twitter, LinkedIn) is megjelennek, számszerűen mérhető lesz az elért befolyás.

Alea Iacta estdöntsön az olvasó.

A várható eredmény

A folyamat türelmet, energiát és kitartást követel úgy a szerzőtől, mind az olvasótól.

A remélt eredmény a közbeszéd tematikájának érdemi megváltozása, a közéleti blogban foglalt gondolatok elterjedése, a közéleti blog széles körben való elismertté, hivatkozási alappá válása. Ha pedig a fentiek megvalósulnak, annak megtermékenyítő hatással kell lennie a mindannyiunk mindennapjait érintő napi döntésekre is.

Történelmi keret – „Úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont.”

Minden további bejegyzést történelmi áttekintés követ majd, segítve az értelmezést. Nincs ez másképpen ezen induló bejegyzéssel sem.

Nem ismeretlen a magyar történelemben, hogy szellemi elődeink önkéntes, avagy kényszerű emigrációba kényszerültek. A magyar emigrációk története végigkíséri legalábbis újkori történelmünket.

A teljesség igénye nélkül ehelyütt

  • a címadó korszak kuruc emigrációjára,
  • az 1848-as szabadságharc reformnemzedékének emigrációjára,
  • az Amerikába “kitántorgott” hárommillió honfitársunkra,
  • az 1919-es proletárdiktatúra utáni kommunista politikai és baloldali értelmiségi emigrációra,
  • a világháború előtti, alatti és utáni totalitárius diktatúrák elől menekülőkre, és
  • különösen az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő emigrációs és disszidens hullámra gondolok.

Az emigráció lehetőségei korlátozottak – de nem reménytelenek.

  1. Az ország rendi különállásának fenntartása értelmezhetetlen a vezérlő fejedelem és köre emigrációs tevékenysége nélkül.
  2. Az 1867-es kiegyezés magyar tárgyalópozíciójához, és a passzív ellenállás hatékonyságát felerősítette a 48-as emigráció.
  3. Keserű tanulság, hogy a kommunista politikai emigráció sikeresnek volt mondható, figyelemmel az 1947-es fordulatra, de csak szovjet szuronyok, azaz külső fegyveres erő és nemzetközi elszigeteltség (jaltai paktum) következtében.
  4. Végül a közelmúltra tekintve a szocialista rendszer erróziójához is hozzájárult az öntudatos polgári demokratikus emigráció aknamunkája.

Szellemi elődökként ehelyütt név szerint elég Mikes Kelemenre, Kossuth Lajosra, vagy Márai Sándorra hivatkozni. Van tehát építő jellegű szellemi örökség, amiből lehet meríteni.

Ha meghatározó nemzedékek példájáról van szó, újkori történelmünkből mindenképp kiemelést érdemel a nyelvújítók és felvilágosult ’magyar jakobinus’ generáció tevékenysége, mely megtermékenyítő hatással volt a következő nagy hullámra, a reformkor nemzedékére, és lehetővé tette többek között, hogy most e nyelven beszéljünk.

Az újabb kori történelmünk haladó hagyományait pedig a Nyugat három nemzedéke képviseli, akiknek mindazt köszönhetjük, amire büszkék lehetünk szellemi örökségünkből. És így érkeztünk el napjainkhoz, amikor is közéleti írásra kerül sor.

A szerzőről – dióhéjban

Ami a személyes motivációkat illeti, ilyenek – hagyományos értelemben véve legalábbis – nincsenek. Az írás a szerző részéről önkéntes, non-profit és szabad.

Önkéntes annyiban, hogy a mindennapi munka és élet kiegészítő elemeként, az erre szánt időben születik.

Non-profit annyiban, hogy közérdekű és lényegében semmiféle közvetlen vagy közvetett anyagi haszonszerzés nem motiválja.

Szabad pedig annyiban, hogy belső meggyőződésen alapul. „Én magammal akarok békében élni, nem a világgal.

A fentiek alapján az értő olvasó számára már bizonyára nyilvánvaló, hogy csak a kimondott szó és annak igazságtartalma számít, tekintet nélkül arra, hogy ki mondja. Ugyanakkor egyrészt joggal támadhat kíváncsiság, hogy ki az, aki a sorok mögött rejtőzik, másrészről a hátteret, a motivációt és a gondolatmenetek megértését elősegítheti, ha párt sort ehelyütt a szerzőnek is szentelünk.

A szerző származására tekintettel alföldi születésű, éspedig szolnoki. Középiskolai korszaka alapozta meg a történelem ismeretét és szeretetét benne, amely egész további pályáján végigkíséri majd. Végzettségét tekintve meghatározó részt Szegeden végzett jogász, amelyhez az Université Paris X által kiadott francia és közösségi jogi specializáció társul. Az európai szemlélet kialakításához 4 hónapos párizsi ERASMUS ösztöndíj járult hozzá.

A több mint 7 éves szakmai tapasztalat a magyar bírósági rendszerben kezdődött bírósági fogalmazóként, polgári, gazdasági és büntető ügyszakban, ahol a jog uralma, a függetlenség és a pártatlanság eszméit sajátította el. A 7 hónapos luxemburgi jogász-nyelvészi gyakorlat az Európai Unió Bíróságán az EU jogának alaposabb megismerésére, és más európai nemzetek alaposabb megismerésére adott alkalmat.

A közel négy éves közigazgatási tapasztalat az egészségügyi ágazat európai és nemzetközi ügyeiben kialakította a szerzőben a köz ügyei iránti elköteleződést. A féléves magyar EU elnökség során az ország hírnevének öregbítésére és az EU döntéshozatali folyamatának elmélyült, beható tanulmányozására nyílott mód.

A szerző jelenleg egy brüsszeli székhelyű, nem kormányzati, népegészségügyi civil szervezeteket tömörítő ernyőszervezetnél dolgozik, ahol a civil kezdeményezés és önszerveződés érdekében, nap, mint nap annak érdekében jár el, hogy összeurópai viszonylatban a felelős politikai döntéshozók a népegészségügyi szempontokat súlyuknak és jelentőségüknek megfelelően vegyék figyelembe napi döntéseik meghozatalakor.

Nem titok továbbá, hogy jelenlegi tevékenysége során a szerző egy, nagyrészt európai ügyekkel foglalkozó blogot (’EU Hemicycle: updates on EU affairs, open discussions on EU actualities’) is vezet, amely a Facebook, a Twitter (@EU_Hemicycle) és a LinkedIn hálózatokon egyaránt megtalálható.

További információk, összegzett elérhetőségek az about.me oldalon érhetőek el.

a bejegyzés rövidített elérhetősége ► http://bit.ly/YtdLJO

Zoli Domb - hosszú

————————————————————————————————-
►nyitott közéleti viták a Pro Patria  LinkedIn csoportban
————————————————————————————————-