A népszavazáscunamiról

Genval, 2016. december 6. – Az utóbbi idők európai politikai életének állóvizét a nem várt, és adott esetben fölösleges vagy káros népszavazások kavarják fel. Az olaszok tegnap szavaztak egy alkotmányreformról, és ennek kapcsán érdemes végigvenni néhány, példaszerű népszavazást.

Olaszország – kezdjük mindjárt a legaktuálisabbal. Teljesen értelmetlen öngól volt a politikai élet minden szereplőjének, és szükségtelenül bizonytalanságba sodorta mind Olaszországot, mind Európát. A népszavazás tétje nem az EU volt, de igazából érthetetlen, hogy Renzi miniszterelnök miért játszott orosz-rulettet. Ráadásul az elutasítás mértéke miatt is védhetetlen az eredmény a volt-miniszterelnök számára.

Nagy-Britannia – Brexit. Ennél nagyobb politikai hiba kevés van a népszavazások történetében. Egy komplex kérdést populista szintre leegyszerűsítve jutattak oda egy világhatalmat, hogy mára már a helyzet egyre inkább tragikomikus. Teljesen nyilvánvaló, hogy semmiféle stratégia és terv nem volt a Brexitre, erre az új kormány úgy viselkedik, mintha a nép erre hatalmazta volna el, aminek egyébként jogi kötőereje nincsen.

Görögország – az embereket megszavaztatták arról, hogy elfogadjanak-e egy megszorító csomagot a Tsipras kormány hatalomra kerülése után. Ez kábé olyan, mintha arról kérdeznénk az embereket, hogy akarnak-e több adót fizetni. Aztán a nemek győzelme után az országnak egy ennél súlyosabb csomagot kellet elfogadnia.

Magyarország – több esélyes népszavazásról is lehet írni, de nézzük az érvénytelen kvótanépszavazást. Az egész egy jogi abszurd, külpolitikailag aligha könyvelhető el sikerként, belpolitikailag azonban rendkívül hasznos lépés volt. Erre és itt most csak annyit mondhatok, hogy függetlenül a betelepítési menekültpolitika helyességétől, vagy hogy miként kellene reagálni egy soha nem látott népáradatra, amire nem vagyunk felkészülve, egy csúsztatásokkal és egy sérülékeny kisebbség elleni uszítással teljes, közpénzből és közalkalmazottak munkaidejéből finanszírozott kampány minden jóérzésű emberből valamilyen mértékű nemtetszést vált ki.

Egy demokráciában a közvetett képviselet, a parlament kell, hogy a főszerepet játssza, míg a közvetlen demokrácia, a népszavazás csak kisegítő jelentőségű lehet.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s