A gyűlöletkampányról

Magyarország nemzeti és európai választási kampányok kellős közepében van. Az elmúlt évek fejleményei közepette e kampányidőszakok sajátos magyar rákfenéjévé vált a gyűlöletkampány, a lejáratókampány, divatosabb nevén „karaktergyilkosság”. Ezek a magyar közélet rákfenéi, és mérgezik a konstruktív viták légkörét, ami politikusok közötti óhatatlan személyeskedésbe csap át. Szükséges velejárója-e a gyűlölködés a magyar közéletnek? Miként lehet túllépni-e helyzeten?

Áttekintés a magyarországi választásokról

Magyarország nem rendelkezik évszázados demokratikus tradíciókkal, mint a legrégebbi működő demokráciák, Anglia (XVII. sz), Egyesült Államok (Függetlenségi Nyilatkozat), Franciaország (1789 – a nagy francia forradalom). De mindjárt az elején ne keseredjünk el: a mai Európa sok tekintetben mintaadó, de minenképp stabil demokráciája az a Németország, amely 1945 előtt militarista és autoriter jegyekkel „büszkélkedhetett” és a második világháború kirobbantásáért felelős nácizmus táptalaja volt – mindezek ellenére alig 70 év alatt mintaadó, stabil demokráciává fejlődtek.

A magyar pártpolitikai hagyomány a Konzervatív párt (1847) megalakulásával kezdődött, (amelyet követett a reformkori ellenzék párttá szerveződése) és a szabad választási rendszer az 1848. évi áprilisi törvényekkel bontott zászlót. A demokratikus tapogatózás jellemzője a rendkívül szűk (de korabeli európai összehasonlításban haladó) választójog, a nemesi elit dominanciája, amely az ország akkori lakosságának mintegy felét kitevő nemzetiségi választóktól való félelemmel is magyarázható.

A szociáldemokrata és munkásmozgalmak az I. világháború hajnalára kiérlelték az általános, egyenlő, titkos választójog követelését, amelyet jellemző módon Tisza István „vak ugrásnak a semmibe” minősített. Talán a titkos választáson elszenvedett egyéni mandátumot illető választási vereség, talán a korabeli magyar lakosság iskolázottsága motiválta Bethlen Istvánt az antidemokratikus nyílt választás bevezetésére („A magyar embertől idegen a titkolózás. A magyar ember nyíltan választ” miközben a választási helyiség előtt „cicáztak a csendőrtollak”). Az 1938-as, első titkos választás pedig – sajnálatos módon – a nyilasok előretörését eredményezte.

A berendezkedő kommunista rezsim a kollektivizmus mellett a demokrácia eszményét is megcsúfolva kötelezővé tette a választást az egyetlen állampárti jelöltre, ami groteszk és megalázó helyzetet eredményezett, és máig ható érvénnyel megmérgezte generációk közösségről alkotott véleményét. A szigoron az 1985-ben bevezetett kettős jelöltállítás, majd a tárgyalásos rendszerváltás enyhített, hogy 1990-től kezdve valóban független és demokratikus választásokra kerüljön sor. E téren Magyarország jelesre vizsgázott: nem férhet kétség az elmúlt 24 évben gyűjtött demokratikus tapasztalatok értékéhez, amely jogos büszkeséggel tölthet el minden magyar választópolgárt.

A gyűlöletkampányról

Mégis, a relatív alacsony választási részvétel – amely figyelmeztető módon a magyar polgárok politikától való elfordulását jelzi – a gyűlöletkampány vált a magyar közéletet mérgező tényezők egyikévé. de mit is rejt ez a hangzatos szó? Nos, semmi egyebet, mint az ügyalapú politizálás helyett a személyalapút, és a saját program helyett a politikai ellenfél hitelének lerombolását.

Machiavelli lesújtó véleménnyel volt a politika és az etika viszonyáról. Álláspontja szerint a politikában az etikai normák korlátozottan érvényesülnek. A háborút a politika folytatásának találta más eszközökkel. Ez pedig rendkívül veszélyes opportunista tendenciákat szabadított fel máig ható érvénnyel: a politika legfontosabb „csatatere” a választási küzdelem, ahol a választási győzelem a tét, amelynek fontossága miatt a versengő pártok adott esetben majdhogynem minden eszközt igyekeznek bevetni a másik ellehetetlenítése érdekében.

Válságtünetek: személyeskedés, karaktergyilkosság, személyiségalapú politika

Szemléltetés céljából három, köztereken látható plakátot választottunk ki (MSZP, Fidesz-KDNP, Liberálisok), amelyek – megítélésünk szerint – jól szemléltetik a fent megfogalmazott, aggasztó tendenciát. A kampányok mindegyike kizárólag negatív üzeneteket tartalmaz, kizárólag a másik lejáratására irányul, amely persze indirekt módon a saját politikai tőke reklámozását is célozza.

Ugyanakkor nem nehéz ellenpéldát találni pozitív üzenetekre sem – politikai értékítélet nélkül álljon itt példának három pozitív plakát

A gyúlöletkampány nem hatékony. Az elmúlt évek választási eredményei és részvételi hajlandósága azt támasztják alá, hogy a gyűlöletkampány nem „csodafegyver” nem bizonyított, hogy képes választási sikert eredményezni, mi több, annyiban káros és antidemokratikus, hogy kimutatható hatása inkább a választási hajlandóság csökkenésében van, ami veszélyként végső soron az emberek demokráciától és választásoktól való elfordulását eredményezi.

Hihetetlen, de így igaz: a mai magyar közéletben politikusok legfontosabb üzenetei sokszor kimerülnek a másik fél tagadásában, személyeskedéstől sem mentes „lejáratásában”. Sokan hivatkoznak az öszödi beszédre, szerintem tévesen. Karaktergyilkosságról ugyanis akkor beszélhetünk, ha valamely politikus ellen valótlan, alaptalan lejárató kampány épül – a valós csalások kiderítése ugyanis ezzel ellentétesen a független újságírás legfontosabb feladat. Ezért nem karaktergyilkosság az öszödi beszéd, mert az egy önleleplező, és máig feldolgozatlan hitelvesztés, nem az Schmitt Pál plágiumügye, de annak tekinthető az ügyészség alaptalan vádemelése (Sukoró-ügy) igazságszolgáltatás bevetése (felmentéssel záruló vádemelések), vagy politikai lejárató kampány (Keller László tevékenysége vagy az elszámoltatási biztosi funkció – bizonyítható lényegi eredmények nélkül)

A tisztességtelen politikai verseny tilalma

A kórtünet adott. Mi a megoldás? Semmi egyéb, mint a piacon nagyon is jól működő tisztességtelen verseny tilalma. Vegyünk egy röpke pillantást a mindennapjainkat – rendkívül sajnálatos módon – elárasztó reklámokra. annyi helyen és módon találkozhatunk vele: a reklám funkciója az, hogy lényegében az egekig felmagasztolhatja a reklámozni kívánt terméket (valós, manipulált módon ugyan, csúsztatásokkal és trükökkel), de nem pocskondiázza, mert nem pocskondiázhatja a konkurens terméket. Ez lehet a recept a politikára is: tessék a saját termékre fókuszálni, álljanak az adott párt prominens személyiségei a címlapon pozitív üzenetekkel, és lépjünk túl a másokra irányuló sárdobáláson. Ez akkor is igaz és így van, ha sokak szerint a választás érzelmi kérdés, és sokkal könnyebb valami ellen mozgósítani, mint valami mellett.

Megoldási javaslat: érvek ütköztetése érzelmek helyett

De ez önmagában nem elég. A tisztességes politikai verseny fent bemutatott modellje „csak” a politikai versengés formáját érinti, tartalmát nem. Márpedig ez is ugyanolyan fontos. Tessék kérem programokat készíteni, bemutatni, ügyeket képviselni, érveket bemutatni, és lépjünk túl a „monnyonle” a „távozzon a közéletből” és a „szégyellje magát” személyeskedő, de önmagában semmintmondó lózungokon.

a bejegyzés rövidített linkje ► http://ow.ly/tmEFq 
Korábbi kapcsolódó bejegyzések listája:
Advertisements

6 thoughts on “A gyűlöletkampányról

      • Akik az üres, ámde hangzatos érveket segítenek eladni a hétköznapi ember számára, felkorbácsolják az indulatokat a lejáratókampánnyal.

      • Mélyen egyetértek. Annyian annyiszor sulykolják, hogy hja, kérem,a politika ezzel jár, pedig a fenét jár ezzel – európai és nemzetközi példák igazolják, hogy lehet kulturált, európai módon is aktívan alakítani a közéletet.

  1. Visszajelzés: 27. Szerény javaslat a magyar civil társadalom 12 pontjára | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  2. Visszajelzés: 28. Hét tanulság a 2014-es magyar választásokról | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s