Paks és Csernobil: magyar energiapolitika az orosz medve szorításában

Miután lecsillapodtak az első felháborodást követő tarajos hullámok a magyar közélet felkavarodott állóvizében, nem árt hideg fejjel mérlegre tenni az Orbán-Putyin találkozó eredményeképp megkötetett paktum körülményeit, mielőtt rákerül a végső pecsét is. Először a magyar-orosz történelmi kapcsolatokat tekintjük át, hisz a szerződés a történelem koordinátarendszerében értelmezendő. A “paktum” mint nemzetközi szerződés megvizsgálása után éttérünk a tényleges közéleti kérdésre, a hazai energiapolitika szabályozásáre: van-e helye a nukleáris energiának hazánk energiapolitikájában? Miképpen viszonyul(hat) az atomenergia a zöld energiához?

Magyar-orosz kapcsolatok

Magyarország és Oroszország kapcsolata hosszú múltra tekint vissza. A magyarság etnográfiailag a mai Oroszország (Szibéria és az Urál) származik, ahol még a XIII. században is éltek magyar törzsek (Magna Hungaria). A két nép sorsa a XIX-XX században fordult drasztikusra, amikor is két világháború során mindkét ország katonasága kölcsönösen hadszíntérnek használta a másik ország területét. Mind a magyarok, mind az oroszok voltak egyaránt megszállók és szenvedő civil lakosság 1914-1918 és 1942-1945 között. Tragikus tény, hogy a cári családot brutálisan lemészároló különítmény között is találunk magyarokat. Mindhárom magyar szabadságharcban jelentős szerepet játszottak az oroszok. Rákóczi szövetséget és támogatást remélt Nagy Péter cártól, amelynek elmaradása is jelentős szerepet játszott az 1711-es szatmári béke létrehozásában. Mind az 1848-49-es, mind az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében meghatározó szerepet játszott a nyomasztó cári/szovjet-katonai fölény.

Magyar-orosz atommegállapodás- Tények és tanulságok

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin

Ahogy arra a politikai elemző – nagyon helyesen – rámutatott , az Orbán-Putyin paktum története bejárta Tolnát-Baranyát, és mindenki politikai szájíze szerint  igyekszik magyarázni a tényeket. Közéleti szemlélődésünk számára ez természetesen nem járható út. Nézzük a tényeket, a következtetéseket pedig mindenkinek magának kell levonnia.

A kormányfő nemzetközi megállapodást kötött Oroszországgal. Képviseleti demokráciában rendkívül kivételes, hogy valamely nemzetközi szerződést népszavazás „erősít meg”. Erre két példa a közelmúltból hazánk NATO, illetve Európai Uniós csatlakozása. Vérmérséklet kérdése, hogy ezt a megállapodást ilyen súlyúnak tekintjük-e. Közjogi érvényességet egybiránt az ad, ha a kormányfő megfelelő, akormányhatározatban kapott felhatalmazás alapján cselekszik, amelyet a parafálást követően a parlament is jóváhagy.

A magunk részéről a politikai vonulatot az alábbi végkövetkeztetéssel zárjuk: Brüsszel nem Moszkva.

Magyar energiapolitika

A magyar energiapolitika rövid múltra tekint vissza, lényegében a XIX. század utolsó negyedére. Az ország energetikai állapota mai formáját a második világháború utáni korszakban nyerte el, ahol a szovjet nehézipar döntő befolyást gyakorolt: a „40 éves tél” alatt  alakult ki az ország mára már elavult, kevéssé környezetbarát energetikai szektora, és az orosz atomtechnológia eredményeképp került üzembe helyezésre 1966-ban a paksi atomerőmű is.

Atomenergia: érvek és ellenérvek

Az atomenergia mellett számos, ellene „mindössze” négy érv szól.

Az atomenergia viszonylag olcsó, és roppant veszélyessége mellett, nagyfokú biztonsági ellenőrzés mellett mégis lényegében káros üveggázhatás kibocsátása nélkül termel energiát. A Paks leállítása mellet érvelők fontolják meg: az ország energiaellátásának közel fele az atomerőműből származik.

Az atomenergia elleni négy érv: Hiroshima, Nagaszaki, Csernobil, Fukushima.

Energiabiztonság és környezetvédelem Magyarországon

A környezetvédelem a XXI. század Magyarországának kulcskérdése. A szocializmus bukását jelentős részben a környzetvédelem terén elárt kudarcai tették nyilvánvalóvá. Csernobil generációs “élmény” valamennyiünk számára, a rendszerváltás pedig összekapcsolódott a Bős-Nagymarosi elhibázott megaberuházás elleni civil tüntetéssel .

Magyarország a Kárpát medence közepén fekszik, amelyet sokan érzékletesen írtak le “teknőként”. Az ország vízerőművekkel való energiaellátására a folyók lassú folyása nem alkalmas – ellentétben némely skandináv álammal. Oroszországgal ellentétben az ország fosszilis energiahotdozókban szegény, ami elevel kudarcra ítélte a „vas és acél országa” lózungot. A közelmúltban felmerült számos energetikai projekt terve (közös gázhálózat Szlovákiával, Nabucco, hazánkat is elérő déli áramlat), de generációkban gondolkodva földgázra építeni az ország energiastratégiáját nem célravezető.

Megítélésünk szerin vitán felül áll, hogy a jövő a megújuló energiaforrásoké. Politikai táborokon átívelő, és talán kevéssé vitatható célnak kellene lennie a zöld energia arányának növelését évről évre a hazai energiaellátás terén. Egyrészt ki kellene használni a korlátozottan rendelkezésre álló szélerőművel potenciálját – elsősorban az ország nyugati részén, elgondolkodni a geotermikus energiában rejlő lehetőségeken, és végül, de nem utolsó sorban stratégiailag befektetni abba a megújúló energiaforrásba, amely hosszú távon kiválthatja még az atomenergiát is: a napelemekbe.

Van-e szerepe az atomenergiának a zöld Magyarországban?

Az atomenergia játszhat szerepet e folyamatban. Bízhatunk benne, hogy unokáink már egy megujuló energiára épülő országot vehetnek át tőlünk. De az addigi idő – legyen viszonyításként mondjuk 50 éve – energiaszükségletét valahonnan fedezni kell. Ez lehet az érvek fényében atomenergia, és az ellenérvek fényében egyéb (fosszilis) energia. Ez egy közéleti, politikai kérdés, amelye ki kell érlelni a magyar társadalomban. Ha van hozadéka és érdeme e bejegyzést indukáló magyar-orosz megállapodásnak, az e (hasznos és szükséges) vita elindítása.

a bejegyzés rövidített linkje ► http://bit.ly/1mm79mE
Reklámok

One thought on “Paks és Csernobil: magyar energiapolitika az orosz medve szorításában

  1. Visszajelzés: 27. Szerény javaslat a magyar civil társadalom 12 pontjára | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s