A devizahitel csapdájából ments meg Uram, minket! – A tripartit összefogás szükségességéről

Ne legyenek kételyeink: a devizahitel napjaink egyik súlyos társadalmi problémája. Számos család, háztartás megy bele tönkre anyagilag és emberileg. A devizaperek, a tüntetések a bíróság előtt, illetve a miniszterelnökök házánál mind ezt jelzik. A kormányzat felismerte a helyzet súlyosságát, és Varga Mihály tárgyalásokat kezdeményezett a bankokkal annak érdekében, hogy olyan tripartit megoldás szülessen, amelyből mindhárom érintett (bankok, kormányzat, fizetőképes devizahitelesek) kiveszik a részüket, valamint, hogy mindenkit kielégítő megoldás szülessen. Mit tehetünk mindehhez hozzá közéleti szempontból? Nézzünk szembe a felelősség kérdésével (múlt), szögezzük le a beavatkozás szükségességét (jelen) és keressük a megoldást (jövő).

 

Nem megkerülhető a felelősség kérdése: posztkádári reflexek (múlt)

A devizahitel egy felelőtlen gazdaságpolitika eredménye. A válságban és nélkülözésben elfáradt magyar társadalommal elhitették, hogy élhet jobban és belehajszolták a devizahitelezés felelőtlen kockázatvállalására. Emlékszünk még a száznapos programra és a jóléti rendszerváltás szlogenjére?

A hazugság abban állt, hogy az ország teherbíró képességénél többet ígért az akkori kormányzat, és az életszínvonal emelése csak hitelekkel volt finanszírozható. Más szóval: jobban éltünk, mint amit termeltünk. Tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takaró ért, és most kell fizetni a számlát. Kegyetlen igazság, de igaz: ez bizony egy az egyben visszatérés a kádári gulyáskommunizmus elvéhez. Az akkori reformkommunista elit sajnos nem tudott túllépni a saját árnyékán, és az egyszer már tévútra vezetett magyar szocializmusmodellhez nyúlt vissza.

De mielőtt a nyájas olvasó kényelmesen hátradől, és felmenti magát, szabad emlékeztetnünk arra, hogy ezt a politikát szavazatok és választói felhatalmazás legitimálta, és ha figyelembe vesszük az akkor ellenzéki “túlígéreteit”, nyugodtan kijelenthetjük: ez az akkori magyar társadalom kényelmes többségének (felelőtlen) akaratát testesítette meg.

A devizahitel súlyos társadalmi probléma, amit kezelni kell (jelen)

Akárhogy is történt: itt vagyunk és a helyzetet kezelni kell. Gyakran halljuk, hogy a rossz adós bűnhődjön, és hogy a rossz forint után az állam nem dobhat még egy rossz forintot. Magyarul: hagyjuk csődbe menni a rossz bankokat, a rossz adósokat, különben nem lesz gazdasági felemelkedés. Kristálytiszta közgazdaságtani logika, tankönyvbe illő példa. A baj csak az, hogy a magyar valóság, és a közélet próbáját nem állja ki: e kérdésben a máshol működőképes liberális gazdaságpolitika társadalmi, politikai és erkölcsi okokból nem alkalmazható.

Hiszen az már mégsem járja, hogy a devizahitel embertelen és könyörtelen logikája következtében családok menjenek tönkre anyagilag és emberileg. A devizahitelek felszámolásában a társadalmi költségek megspórolása is benne van, ami helyes és támogatandó.

Az állam kötelessége megvédeni a polgárait. Az az állam, amelyik ezt nem teszi meg, megszegi a társadalmi szerződést, és ahhoz a bankárhoz lesz hasonló, amelyik kölcsönadja az esernyőjét, és nyomban visszakéri, amint elkezd esni.

Felelősség is terheli az államot: felelős pénzügypolitikusoknak tudniuk kellett volna a devizahitellel járó veszélyeket, és törvényben gátat vetni ennek. Ez az állam feladata, a makrogazdasági áttekintés nem várható el az egyszerű állampolgároktól, mint amilyenek mi vagyunk.

Továbbá ha kitekintünk Európára, és a 2008-2009 során tetőzött pénzügyi válságra: milyen világ az, ahol a bajba jutott bankokat megmentik, de a bajba jutott hiteleseket nem?

A devizahitel csapdájából ments meg Uram, minket! (jövő)

Állapítsuk tehát meg, hogy a kormányzati ciklus elején bevezetett árfolyamgát szépségtapasz volt csupán. Ráadásul elfogadhatatlan is abban az értelemben, hogy azoknak adott többet, akiknek már amúgy is volt: a gazdagoknak, a tehetőseknek (megint ne legyen félreértés: nem a középosztályról, hanem a felső tízezerről beszélünk).

A kormányzati beavatkozás gondolata nem ördögtől való, mi több helyeselhető. A társadalom kockázatközösség is egyben ilyenformán indokolható, hogy az adófizetők pénzén segítik meg a társadalom bajbajutott tagjait. 

Jogi szempontból a devizahitelek jelentős része sántít, és bizony felmerül a semmisség gondolata is. Egyoldalú klauzulát beilleszteni, miszerint az árfolyamkockázat a hitelest terheli, elfogadhatatlan, erőfölénnyel visszaélés, jogtalan, tehát semmis.

Azonban a mentőcsomag hatálya hagy némi kívánnivalót maga után. Valóban, a fizetésképtelen emberek egy jelentős társadalmi problémát jelentenek, amelyeket nem negligálhat a kormányzat.  Egy olyan mentőcsomag tehát, amely a fizetőképes törlesztőkre szűkíti le a segítséget, erkölcsileg, és politikailag egyaránt elfogadhatatlan.

De adjunk igazat a közgazdaságtannak is, mert nincs ingyen kenyér és a tények makacs dolgok: mindenkinek ki kell vennie a részét a kármentésben és a tripartit összefogásban: a kormányzatnak, a bankoknak (akik részesültek segítségben, és akik eddig komoly hasznot húztak a devizahitelekből) és a fizetőképes adósoknak is.

És a fizetésképtelen adósok? A kormányzat nem feledkezhet meg róluk: ők szenvedték a legtöbbet, a válság mindig a nincsteleneket és szegényeket sújtja a legjobban. Az államnak tehát szociálpolitikai alapon kell beavatkoznia. Itt a kiváló alkalom, hogy az állam megmutassa gondoskodó jellegét, és visszarántsa a rászorultakat a társadalom pereméről és a szakadék széléről az adófizetők, és a felelős választópolgárok táborába!

Ez bizony politikai döntést igényel: a rendelkezésre álló források átütemezését, politikai prioritás felállítását, és a pénzek átcsoportosítását azok számára, akik a leginkább rászorultak. Ha valamiért, ezért érdemes politikusnak állni, és bátor politikai döntéseket hozni.

a bejegyzés rövidített linkje ► http://bit.ly/19W3lV6

Reklámok

One thought on “A devizahitel csapdájából ments meg Uram, minket! – A tripartit összefogás szükségességéről

  1. Visszajelzés: 23. Devizahitelesek, Kúria, jogegységi határozat – vége a vitának? | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s