Magyarország az EU szamárpadján? Jogosan? Vita az európai parlamentben emberi jogi szempontból

 Bár mindennapos a jogi vita az EU és a tagállamok között az uniós jog kapcsán, hisz tucatszámra indulnak kötelezettségszegési eljárások, de ezek technikai és politikai, nem pedig alapvető emberi jogi jellegűek. Egyenlőségjelet tenni a magyar alkotmányos és egyéb kötelezettségszegési eljárások közé a helyzet bagatellizálása, amely veszélyes és káros. Az alábbiakban áttekintjük, hogy mi fán teremnek az emberi jogok, hogyan kapcsolódnak a magyar alkotmányozáshoz, miért „szól bele” az Európai Bizottság a magyar jogi helyzetbe és milyen alapon, valamint áttekintjük, hogy mi szűrhető le az általános Európai Parlamenti vitából. Az egyes frakcióvezetők főbb üzeneteit a cikk végén igyekeztem megfogalmazni – harag és elfogultság nélkül.

schulz orbán

Magyarország, emberi jogok és nemzetközi kötelezettségek – miértek és hogyanok

Mi fán teremnek az emberi jogok? Az emberi jogok (élethez, emberi méltósághoz, szabad mozgáshoz, tisztességes eljáráshoz stb. való jogok) hordozói az egyének, biztosításuk azonban az állam feladata – az állam szempontjából tehát ezek kötelezettségek.

Hogyan biztosítja az állam az emberi jogokat? Magyarországon az emberi jogoknak 1848-ig visszamenő története van. Az állam mindennapi működése, szervei: közigazgatás, rendőrség, eljárások által biztosítja az emberi jogok érvényesülését. Az emberi jogok legfőbb garanciája a független bíróságok működése, de számos egyéb független szervezet (ombudsman, adatvédelmi hatóság, emberi jogi szervezetek) által. Az országok legfőbb jogi fundamentuma, az Alkotmány a garancia arra, hogy az emberi jogok a jogi hierarchia csúcsán állnak. Az alkotmány ugyanis az állami működés feltételei mellett az emberi jogokat alkotmányos erővel garantálja, és a belső alkotmányos hierarchiában az emberi jogi rendelkezések a többi technikai szabály felett állnak. Az alkotmány jelentősége tehát abban rejlik, hogy minden alacsonyabb rendű törvény és rendelet köteles azt tiszteletben tartani – ideértve az e törvények és eljárások alapján eljáró hatóságokat is.

Az emberi jogok a nemzetközi jogban és Európában

Magyarország az ENSZ tagállamaként számos  nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, az ENSZ rendszeres emberi jogi felülvizsgálata alatt áll, ez azonban szigorú jogi értelemben nem kikényszeríthető, univerzális nemzetközi “puha” jogi kötelezettség.

Az európai emberi jogi védelem zászlóshajója az Európa Tanács, különösöen pedig annak egyik szerve,az Emberi Jogok Európai Bírósága. E strassbourgi székhelyű szervezet számos esetben vizsgálta a magyar joghatóság alá tartozó ügyeket, és el is marasztalta Magyarországot. Az Európa Tanács másik, alkotmányozás szempontjából fontos szerve a Velencei Bizottság, amely független alkotmányjogászokból álló testület, és amely a nemzeti alkotmányok tekintetében illetékes véleményt nyilvánítani.

Hogy kapcsolódik az emberi jogokhoz az Európai Unió?

Egyrészről úgy, hogy az Európai Unió maga is követi az Európai Tanács egyezményeit, és csatlakozási feltételként írja elő számos egyezmény ratifikálásást.

Másfelől az Európai Uniót létrehozó és szabályozó szerződések is számos emberi jogot tartalmaznak.

Harmadrészt 2009. december 1-től jogilag kötelező erejű az Európai Unió Alapjogi Chartája, amely a legmodernebb európai uniós emberi jogi dokumentumnak tekinthető. Külön Európai ügynökség került felállításra 2007-ben az EU emberi jogi dimenzióját megerősítendő: a bécsi székhelyű Alapvető Jogok ügynöksége.

Az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága továbbá elismeri a tagállamok közös alkotmányos hagyományait és az egyes konkrét perekben jogilag kötelező erővel érvényesíti is azt. Mint tudjuk, az Unió joga felülírja a magyar nemzeti jogot, még az alkotmányos rendelkezéseket is. Ha nem így lenne, könnyen belátható módon az Unió elveszítené működési képességét, mint gazdasági integrációs szervezet.

Mire van felhatalmazása az Európai Bizottságnak és mire nincs?

Az Európai Bizottság az európai szerződések „őre”. Legfőbb feladatai közé tartozik annak biztosítása, hogy az Unió tagállamai tiszteletben tartják az emberi jogokat és nemzetközi, európai kötelezettségeiket. A fent leírt emberi és Európai jogi kötelezettségek miatt van joga a Bizottságnak eljárni Magyarországgal szemben, ha úgy ítéli meg, hogy a vállalt nemzetközi és európai jogi, emberi jogi kötelezettségeknek nem tesz eleget. Ahogy az Európai Bizottság magyar tagja, Andor László is megerősítette, a Bizottság jogi elemzést, véleményt készít, megindítja az eljárást, és végső soron a luxemburgi székhelyű EU bíróság dönt majd ez ügyben. Ez a jelentés várhatóan 2013 június folyamán lesz kész, és amelyet majd az Európai Parlament is tárgyalni fog.

Európai Parlament és Magyarország – előzmények

A magyar alkotmány politikailag rendkívül érzékeny, mert az alapvető értékek és emberi jogok megsértése van napirenden. Ezért van az, hogy az EU legfőbb politikai szerve kiemelt fontosságot tulajdonít az ügynek. Felmerültek sajtóhírek, hogy az Európai Néppárt kizárná a frakciójából a Fideszt, amennyiben az nem enged az alkotmányozás ügyében, amelyet később mind az EPP, mind a magyar miniszterelnök hivatalosan cáfolt. A kiemelt figyelem eredményeképp az Európai Parlament 2013. április 17-án általános vitát tartott a magyarországi alkotmányos helyzetről.

Vita az Európai Parlamentben

Sokan kritikaként róják fel, hogy a magyar miniszterelnök nem személyesen jelent meg ott, amely kritika szerintem teljesen alaptalan. Tény, hogy Magyarország néma maradt a vitában – de egyet lehet érteni azzal, hogy ez a vita a későbbi jogi vizsgálatok alapján lefolyó érdemi vita előzménye volt, ahol minden fél nyilvánossá tette az álláspontját. De mik is ezek az álláspontok?

Mit mutatott meg az Európai Parlament általános vitája?

A vita az erőfelmérés jegyében telt: minden politikai oldal nyilvánossá tette a pozícióját, de mindenki egyfelől az Európai Bizottság és az Európai Parlament (EU jog), másfelől az Európa Tanács (jogállamiság) 2013 júniusi jelentésére vár.

A magyar kormány képviselője nem szólalt fel a vitában.

A tagállamokat képviselő ír elnökség lényegében kitért az állásfoglalás elől. Egyfelől jelezte, hogy a tagállamok (a Tanács) még nem vitatta meg a magyar alkotmányosság kérdését, így nincs felhatalmazása e kérdésről beszélni. Másfelől teljes mértékben támogatta a Bizottság folyamatban lévő eljárásait és vizsgálatát – amelyek azonban mág nem zárultak le.

IE PRES

A nagy kérdés még nem dőlt el: az Európai Néppárt nyilvánosan nem fordult szembe a Fidesszel, ami a helyzet átmenetiségét mutatja. E kérdésben a júniusi konkrét vizsgálati eredmények hozhatnak változást.

Végül politikai, érzelmektől fűtött vitának lehettünk tanúi, amelyet jól jellemzett, hogy jóllehet a frakciók előzetesen megegyeztek, hogy ezúttal nem lesznek spontán, kék kártyás kérdések, Szájer József az antiszemitizmus vádja miatt mégis kérdezte az osztrák szocialista Hannes Swobodát arról, hogy a kormány intézkedett az „Adj gázt” antiszemita rendezvény betiltásáról, és utalt az osztrák alkotmányozásra. Viszontválaszában Swoboda felháborodott a Viviane Reding ellen folyó hecckampányon, amely során őt az EU „pitbull”-jának titulálták.

(A sorrend az európai frakciók erősorrendjét is mutatja a legtöbb szavazattal rendelkezőtől a legkisebbig)

Viviane REDING, az Európai Bizottság nevében:

REding

„A bizottság véleménye alapos, mély és objektív jogi elemzésen alapul. Az Európai Unió joga és a jogállamiság együttesen képezi a vizsgálat tárgyát, amelyet a Bizottság, az Európai Parlament és az unión kívüli Európa Tanács egyszerre vizsgál. Az Európai Uniónak szüksége van egy új, köztes mechanizmusra, amely hasonló jogsértés esetén eljár. A kötezettségszegési eljárás az egyik, és a szavazati jog felfüggesztését jelentő 7. cikk  a másik véglet, amely „alapjogi atombomba” és az EU háromszor is meggondolja, mielőtt használja.”

Frank ENGEL, az Európai Néppárt nevében:

Frank Engel

„A magyar európai uniós elnökség jó emlékeket hagyott maga után, és a magyarok nem rosszabb európaiak, mint mások. Fennáll a veszély, hogy az EU Ciprus, Görögország, Olaszország és Portugália után a magyar civil lakosságot is maga ellen fordítja. A kétharmados többség kritkája abból fakad, hogy ez egy szokatlan helyzet, és túl nagy mennyiségű változtatást fogadott el a magyar parlament. A felhatalmazás végső korlátja azonban az EU jog.”

Hannes SWOBODA, az S & D európai szocialisták nevében

Swoboda

„A magyarok híresek a szabadságszeretetükről, hisz felkeltek az osztrák és a szovjet elnyomás ellen egyaránt, de a szabdság nem jelenti a jogállamiság felszámolását. Az ország súlyos gazdasági és társadalmi válságban szenved, de tévedés azt gondolni, hogy a jogállamiság felszámolása lenne a megoldás.”

Guy VERHOFSTADT, az európai liberálisok nevében:

Guy Verhofstadt

„Ha tévednék is, ha túlzásba esnék is, és nem sérült ténylegesen a jogállamiság Magyarországon, de abban egyetérthetünk, hogy ennek a komoly kockázata igenis fennáll. Márpedig a 7. cikkely alkalmazása pont az ilyen esetekre lett kitalálva.”

Rebecca HARMS, az európai zöldek nevében:

Rebecca Harms

„Az emberi jogok és a jogállam ez európai projekt szívében van. Ha ezeket tagadjuk, magát az Európai integrációt tagadjuk. Az Európai intézmények a magyar állampolgárok érdekeit védik, ezért nem igaz a Szovjetunióhoz hasonlítani, és úgy beállítani ez EU-t, mint egy elnyomó hatalmat. Szükséges, hogy az Európai Parlament egy meggyőző többséggel álljon ki az európai értékek mellett, és két év vita után a tettek mezejére lépjen. Óva intenék mindenkit az „alapjogi atombomba”, a 7. cikk használatától.

BOKROS Lajos, az európai konzervatívok nevében:

Bokros Lajos

„A magyar kormány nem osztja az európai értékeket, és tekintélyelvű, keleti országok társaságát keresi, mert maga is tekintélyelvűvé vált. Tévedés arra hivatkozni, hogy az alkotmánybíróság formailag kritizált minden korábbi átmeneti rendelkezést: az alaptörvénybe foglalt rendelkezések jelentős része tartalmilag alkotmányellenes, és az alkotmánybíróság szerepe kiürült azáltal, hogy nem vizsgálhat tartalmi alkotmánysértést, és az elmúlt 22 év alkotmánybírósági gyakorlata megsemmisítésre került. Az alaptörvény maga vált alaptörvény-ellenessé, amely lényeges ellentmondásokat tartalmaz. A kormánypárt visszatért a kommunista államfelfogáshoz, amely szerint minden hatalom a dolgozó népé, amely akaratát felhatalmazott képviselői útján gyakorolja.”

Zbiegnew ZIOBRO, a tagállamok európája euroszkeptikus csoport nevében:

Lengyel MEP

„Vissza kellene térni a politikai korrektséghez. Talán nem jogosan támadjuk Magyarországot. A kifogásolt rendelkezések talán sértik az EU jogot, de akkor induljon hasonló vizsgálat más európai államok ellen is.”

Marie-Christine VERGIAT, az európai baloldal (kommunista) csoport nevében

GUE Vergiat

„A magyar eset iskolapélda. A kétharmad nem jogosultság, hanem inkább felelősség, amellyel a kormány nem tudott élni, a lakosság 37%-a szegénységben él, 500.000 lakos nélkülözi az alapvető  szociális ellátásokat, és 2-30.000 főre tehető a hajléktalanok száma.”

a bejegyzés rövidített linkje ► http://bit.ly/13iER4p

Ajánlott angol nyelvű blogbejegyzés: 65. EU Hemicycle – EU Law and Rule of Law on the Balance: Justice for Hungary?”

Korábbi kapcsolódó bejegyzések listája:

(fényképek © Európai Parlament)

Reklámok

6 thoughts on “Magyarország az EU szamárpadján? Jogosan? Vita az európai parlamentben emberi jogi szempontból

  1. Jogosan, pontosabban jog-osan nem lehetséges semmiféle szégyenpadra ültetni Magyarországot, vagy a kormányt, stb. Az,hogy egy társadalom politikailag nagyon is tudatos része mit gondol arról, hogy a kormányzati hatalom akarata,de akár egy darab vezető személyiség akarata ellenében szükségesek-e intézményi fékek és ellensúlyok, egyensúlyok, nos az nem jogi,közjogi, stb. kérdés. Az politikai kérdés.
    Kis túlzással történelmi kérdés. Érdekes lesz figyelni, de szerintem erre már vannak utaló jelek,hogy az Unió felelős vezető politikusai mikor ismerik fel azt, hogy amit “támadnak”, az ellen valódi, komolyan számításba vehető társadalmi kifogás, közösségi ellenállás Magyarországon nem is létezik.

    • Tisztelt Kéri Szépen!

      A politika és a közjog szorosan összefügg. A közjog szabályozza a politikát (a közjogi berendezkedés alapja az alkotmány) de a közjog alakításának irányát a politika szabja meg.

      Vannak, akik azt hiszik, a jog a politika szolgálóleánya. A magam részéről – ha nem is állítom a jog felsőbbrendűségét – de a jogot magát is értékhordozónak tartom, amelynek egyik megjelenési formája épp a jogállam.

      Ami ma rendszerváltás, Bokros csomag, öszödi beszéd, vagy fülkeforradalom, az holnap történelem, az állítás tehát nem túlzás.

      Az, hogy milyen a magyar politikai gondolkodás fejlettsége, vagy mennyire aktív a civil társadalom, megint nem egyértelmű. Azt hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy késői demokratikus berendezkedésünk miatt e téren vannak kimutatható különbségek a Nyugattal szemben.

      De azt a megközelítést nem fogadom el, hogy ne lenne demokratikus akaratképződés MAgyarországon. talán több időt igényel, talán a megélhetési gondok elsődlegesek, de igenis komolyan kell venni a társadalmi értékítéletet, még ha nincs is mindig látható jele az elégedetlenségenk – mint ami volt például 1990-ben, vagy 2006-ban.

      de az fontos, hogy lássuk: Az Európai Unió nem egy idegen hatalom, hanem egy olyan közösség, amelnyek 1/27-ed részben Magyarország is része, mi több aktív alakítója. A magyar politikai, üzleti és civil szféra pedig három jól elkülönülő terület. A kritika jelen esetben a magyar politikai szférát érte az Európai Parlament részéről.

      Maradok Tisztelettel:

      Zoltán

      Pro Patria et libertate: magyar közéleti blog a facebook-on ► http://on.fb.me/XQy64I

      @Propatriablog ► https://twitter.com/ProPatriaBlog

      Pro Patria et Libertate LinkedIn csoportban ► http://linkd.in/YuohMz

  2. Visszajelzés: EU Hemicycle: updates on EU news ★ personal opinions about EU affairs & the future of the European Integration » Blog Archive » 65. EU Law and Rule of Law on the Balance: Justice for Hungary?

  3. Visszajelzés: EU Law and Rule of Law on the Balance: Justice for Hungary? | Alice News

  4. Visszajelzés: 29. Brüsszeli tudósítások 1: Az Európai Parlament jelentőségéről és a magyar jelölőszervezetekről | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  5. Visszajelzés: 15. Alapjogi ismertető – Kiskáté a Tavares jelentésről | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s