A jogállam nem játék – avagy jogállamban jogállamon kívüli eszközök megengedhetetlenek

A fenti felvetés két olyan egyedi ügyben merült fel, amelyek szoros összefüggésben vannak a közelmúltbeli Fidesz székházfoglalással. Kinek van igaza: a székházfoglalóknak vagy a Fidesznek/rendőrségnek? Megengedhető-e a jogállam védelme érdekében fellépni jogállamon kívüli eszközökkel? Szabad-e a jogállam védelme érdekében a jogsértőkkel szemben szabad folyást engedni a törvényeknek? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat!

aranybulla

Háttér – eltérő értelmezések a Fidesz-székházfoglalásról

Mint ismeretes, civilek az alkotmánymódosítás visszásságai elleni tiltakozásul a „polgári engedetlenség” eszközét választva „betörtek” a Fidesz székházának udvarába (villámcsődület, flash mob). Erre a hatalom kétféleképpen reagált:

1. Egyfelől nem szokásos rendőrségi kihallgatások kezdődtek a törvénytelennek minősített akciók résztvevőivel szemben a gyorskocsi utcában.

2. Másfelől egy, a főváros által használatba adott Sirály nevű gyülekezőhely feletti birtokvita is kibontakozott. Mint ismeretes, sokan úgy vélik, hogy a Sirály az ellenzéki gondolkodású emberek gyülekezőhelye, ahonnan – egyebek mellett – a „székházfoglalás” ötlete is származott.

Az érvek úgy hangoznak, miszerint jogállamban mindenkinek tiszteletben kell tartani a törvényeket – a székházfoglalóknak is. A rendőri kihallgatások tehát a jogsértés következményei.

Az ellenérvek szerint a jogállam abban különbözik a rendőrállamtól, hogy a jog uralmát nem rendőri és egyéb erőszakos birtokvédelmi eszközök biztosítják a leghatékonyabban, hanem a jog uralma.

A közös az egymásnak ellentmondó érvelésekben az, hogy lényegében mindkét oldal a jogállam védelme érdekében lép fel. Érdemes hát néhány mondatot annak szentelni, hogy voltaképp mi is az a jogállam?

Először a magyar alkotmányosságról

Az alkotmányosság a hatalom (az ’önkény’) korlátozása.

Az alkotmányosság a magyar történeti alkotmányban is viszonylag korán, az Úr 1222. esztendejében jelent meg az Aranybulla XXXI. cikkében foglalt ellenállási záradékban:

Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké.

Aranybulla-pergamen

Ennek máig ható hatása, hogy az Alkotmánybíróság felségjelvényei között ma is ott találjuk az Aranybulla – fent látható – pecsétjét.

Hogy a feudális történeti alkotmány, és „az egy és ugyanazon szabadság” elve nem volt kielégítő a nemességen kívüli, széles néprétegek számára, arra bizonyíték a magyar jakobinusok mozgalma, és kiskátéjuk megállapítása az 1790-es évek elejéről: „Magyarországnak semmiféle alkotmánya nincsen. Akik azt állítják, hogy van, azok úgy látszik nincsenek tisztában az alkotmány szó igazi jelentésével.”

Az alkotmányosság tehát új értelmet nyert az évszázadok folyamán, és egyre inkább népképviseletet, demokratikus hatalomgyakorlást, és a jog uralmát értették alatta. De hova jutott a magyar közgondolkodás 1989 után?

Mi fán terem a jogállam?

A rendszerváltást követően, az átmeneti alkotmány talaján az Alkotmánybíróság értelmezésében alakult ki a jogállamiság hazai alkotmányos értelmezése. A jogállamiság – más szóval: ’alkotmányosság’ – a jog uralmát jelenti. A közélet alapszabályait egy legfőbb, kivételesen, közmegegyezéssel módosítható dokumentumban rögzítjük (ezt hívjuk alkotmánynak), és ez az az általános zsinórmérték, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani. Az alkotmányból fakadó íratlan alapelvek, és írott törvények szabályozzák a mindennapokat.

Ennek sommázata, hogy a jogállamot nem lehet a jogállamon kívüli eszközökkel felépíteni.

A Fidesz-székházfoglalás a jogállamiság tükrében

A jogállamiság politikailag független fogalom, és elfogultságmentesen alkalmazni szükséges mind a székházfoglalókra, mind a kormánypártra, illetve a rendőrségre. A jogállamiság tükrében az alábbiakat jelenthetjük ki:

  • A székházfoglalókra – a jogállamban mindenki köteles a törvényeket tiszteletben tartani, azoknak engedelmeskedni. A magyar alkotmányosság és alapjogi berendezkedés teret enged a jogszabályok tisztelete melletti politikai tiltakozásnak. Kivételes eseteket leszámítva – 1988. március 15-e minden bizonnyal ilyen kivételes esemény volt – többet árt, mint használ a jogállamnak a törvénytelen tüntetés. Ezért a Fidesz székházfoglalás ilyen formájában nem volt helyes, a törvénytelen betörés éppen ezért megengedhetetlen
  • A rendőrségre – A jogállam azonban kétélű: a jogállam megsértőit is védi – azaz jogállamban nem lehet nem jogállami eszközökkel fellépni még a törvények megsértői ellen sem. Azaz rendőri előállítás, és a gyorskocsi utcai kihallgatás indokolatlan, eltúlzott és nem jogállami eljárás a törvénysértőkkel szemben, éppen ezért megengedhetetlen
  • A kormánypártra – hasonlóképp: a törvény garantálja és védi a gyülekezést, a szervezkedés, még akkor is, ha az adott esetben politikai célzatú. Így ennek birtokvédelem keretében érvényt szerezni, egyrészről groteszk és tragikomikus jeleneteket eredményez, másfelől nem méltó a jogállamisághoz. Azaz adminisztratív eszközökkel kiüríteni a Sirály szórakozóhelyet, és így fellépni a gyülekezők ellen megengedhetetlen.

Összefoglalva: jogállamban a cél nem szentesti az eszközt.

Hisszük azt, hogy Magyarország továbbra is az alkotmány szerinti független, demokratikus jogállam. Jogállamban pedig nem a hatalom, és nem is a hozzám hasonló közírók, hanem egyedül a jognak engedelmeskedő bírók döntenek a fentiekhez hasonló esetekben. Ezért jertek, s hogy  jogállam jövőjét előre nézzétek, vigyázó szemetek a bíróságokra vessétek.

Utószó: tanulság helyet a túlzásokról

Nincs recept arra nézvést, hogy mi garantálhatja a jogállam zavartalan, napi működését. De arra van, hogy mik azok, amelyek biztosan nem szolgálják ezt a célt: a túlzások. E bejegyzés kapcsán gereblyéztünk össze párat ezekből, hogy ezzel is hozzájáruljunk a közélet egyik igazi rákfenéjének, az értelmes viták helyetti túlzások leküzdéséhez.

Rajzfilmekről

A mai magyar kormányzat kapcsán készített német rajzfilm mára már elhíresült. Továbbra is fenntartjuk, hogy a politika felnőtt dolog, és nem helyes gyermekeket bármilyen módon ebbe belekeverni. Mint ahogy nem használnak a hiteles, nemzetközi párbeszéd fenntartásához az ehhez hasonló, méltánytalan bohózatok sem. Azok azonban, akik a német gyermekfilm tartalmát nem szívelik meg, és hasonló, a magyar közélethez képest méltatlan „válaszvideóval” válaszolnak, azok teljes mértékben félreértik a helyzetet, és pont azon a „gyerekes” szinten kezelik a helyzetet, amelyen nagyon nem kellene.

A Fidesz ellenzéke összehasonlítható a kommunizmus ellenzékével – avagy 2013 nem 1988.

Egyre inkább tért nyer a közéletben a Fideszt a kommunista pártállamhoz hasonlítani, ami nemcsak teljesen téves, hanem rendkívül káros is. Jogállamban és demokráciában, nem pedig pártállamban élünk. 1988 nem 2013. És jóllehet a mindenkori kormány politikai hibái ellen helyes fellépni, de ezt a demokrácia és jogállam keretei között érdemes tenni, nem kétségbe vonva a pártok demokratikus elkötelezettségét.

A kormány eltökélt a kiszámíthatatlan kormányzás fenntartásában.

A kormány össztársadalmi érdekeket képviselve áll ki a Tobin-ügy jogállami rendeződése mellett. A gyermekek halálát okozó ír gázoló büntetésének letöltése erkölcsileg és jogilag is kötelező. Az uniós jogi együttműködés szégyene, hogy erre eddig nem kerülhetett sor. Minden magyar állampolgár számára megnyugtató az az eltökéltség és elszánás, ahogy ennek érdekében, közvetlen politikai haszon nélkül – a magyar kormány kiáll.

Az MSZP elnöke nem állt ki Brüsszelben a hazai érdekek mellett

Mesterházy Attila brüsszeli látogatása kapcsán sokan sérelmezik, hogy a jogállam védelme érdekében „politikai haszonlesésből” nem állt ki a Magyarország elleni nemzetközi szankciók és európai fellépés érdekében. Nem tisztünk egy ellenzéki pártelnök ténykedését minősíteni, az azonban az általunk szorgalmazott nemzeti minimum kialakításának irányába hat, ha vannak olyan értékek, amelyekben mind a kormány, mind az ellenzék egyetért: az uniós források és a szavazati jog megvonása valójában a magyar népet érintené károsan, és ez senkinek sem jó.

A hatalom „megijedt” és fél nyíltan ünnepelni

Sokan kritizálták, hogy a Fidesz 25. születésnapja zárt ajtók mögött folyt, amelyből messzemenő következtetések vonhatóak le. Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben. Szélsőséges időjárási és politikai viszonyok között, ezer meg egy ok vezethet arra, hogy egy párt az ünnepség lemondása mellett dönt.

Politikai manipuláció – a civilek és a politika összemosása

Végezetül: ahogy a fentiekben elítéltük a törvénytelen fellépést, azt azonban kijelenthetjük, hogy ma Magyarországot valós társadalmi konfliktusok feszítik. E konfliktusok – mint amilyen a hajléktalanok szociális helyzete – társadalmi, szociális választ igényelnek, nem politikait. A társadalmi problémák beazonosításában és kezelésében kulcsszerepet játszó civilek összemosása politikai szervezetekkel semmiképpen sem a helyes irányba vezető út.

a bejegyzés rövidített elérhetősége ► http://bit.ly/YZcxXm

Korábbi kapcsolódó bejegyzések:

Reklámok

19 thoughts on “A jogállam nem játék – avagy jogállamban jogállamon kívüli eszközök megengedhetetlenek

  1. Ha a jogállamiság az alkotmányosság, és én ezt elfogadom, akkor más dolgunk nincsen, sajnos vagy nem sajnos nem is lehet valójában, mint állást foglalni arról, amit pl. Sólyom,és mások is állítanak: a ma létező államhatalmi konstrukció nem alkotmányos. ” A rendszer nem alkotmányos.” – állította Sólyom László. A bírálat mellett senki sem sétálhat el egészen egyértelmű állásfoglalás nélkül, aki ma a közélet bármely kérdésében véleményt fogalmazna meg, hiszen ez bármely ügyben a döntő tényező. Az pedig nem válasz erre, hogy pl. Sólyom “sértett ember”, de sajnos még az sem, amit Gulyás Gergely a minap mondott, hogy “az nem lehet, hogy Sólyom László ne tévedjen”. Mi van mégis, ha tényleg nem téved ?

    Ez nem könnyű kérdés, de ami ennél is fontosabb: nagyon-nagyon új kérdés, hiszen a mostani kormányzó erő 2010-es hatalomra kerülése előtt senki komolyan szóba jöhető sem kérdőjelezte meg az állami hatalom alkotmányosságát. (Súlyos politikai és más erkölcsi esetek, nagyon rossz gazdaságpolitikák, ocsmány korrupciós botrányok ,stb.,stb. jó okkal borzasztották el a politikai és bármely közvéleményt, de azt látnunk kell, hogy az állami hatalmi konstrukció alkotmányosságát senki sem kérdőjelezte meg. Ma viszont ezt látjuk, és ez olyan szitu, ami eddig még nem volt.)

    Azt pedig, hogy a hatalom elleni tiltakozásnak milyen formája indokolt, megengedhető, stb., semmi más nem dönti el, mint a fentebb írottak szerinti kérdésre adott válasz: aki alkotmányosnak véli a jelenlegi hatalmat, az nyugodtan megfogalmazhatja azt a követelést, hogy tessék tartózkodni a nem jogállami módszerektől. Aki azonban azokkal ért egyet, akik (már) az egész hatalmi konstrukció alkotmányosságát megkérdőjelezik, nos, nekik az előbbi felszólítás (félő vagy nem félő) szinte semmit sem fog jelenteni, de legalábbis olyat biztos nem, amely önként visszatarthatná őket.

    Mintha olyan döntés előtt állna a politikailag tudatos magyar közvélemény, amely előtt még sohasem, hiszen a magyar történelemben nem fordult elő olyan eset, hogy egy, a történelmi értelemben vett legszebb szabadság közepette, szuverén módon kialakult, nagy konszenzussal alkotmányosnak tekintett hatalmi konstrukcióban a törvényesen választott kormánytöbbség olyan változtatásokat hajtott végre, amelyek miatt kérdésessé vált egyes, komoly közszereplők számára maga az alkotmányosság.
    Lehet erre azt mondani, hogy ez egy igen érdekes történelmi szituáció ?

    • Tisztelt Kéri Szépen!

      In medias res: igen, állíthatjuk, hogy a jelenlegi helyzet igen érdekes történelmi szituáció. De a magyar történelem igen-igen gazdag, szóval minden bizonnyal nem a mostani a legérdekesebb fordulata – bőven lehet alkotmányjogi érdekességeket mazsolázgatni a múltból.

      De visszatérve e jelenre. Számomra az újkori magyar alkotmány legfontosabb mondata – a blogbejegyzésben is idéztem, és amelyet a jelenlegi alkotmány B) cikk (1) bekezdése is átvett, amely szerint “Magyarország független, demokratikus jogállam.”

      A hozzászólás gordiuszi csomóként, rendkívül nehéz helyzetbe hozza a blog szerzőjét, amikor azt írja: “A bírálat mellett senki sem sétálhat el egészen egyértelmű állásfoglalás nélkül, aki ma a közélet bármely kérdésében véleményt fogalmazna meg, hiszen ez bármely ügyben a döntő tényező.” Márpedig egy közéleti blog szerzője bizonyosan ebbe a kategóriába esik.

      Válaszom tehát a következő: Magyarország továbbra is demokráca, a jogállam csorbát szenvedett, de nem szünt meg. Ha úgy tetszik: nincs abszolút jogállam Magyarországon, de korai lenne temetni a jogállamiságot. A jogállam rendkívül összetett fogalom. Nincs egyértelmű ismérve, összességében a kiszámíthatóság és a jogbiztonság írja körül a legtalálóbban. Az alkotmányozó többség révén – és a kormánypárt eltrő demokráciafelfogása miatt – a jog abszolút uralma csorbát szenvedett, ez igaz. De míg a kritikusok a jogállam halálát vízionálják, addig az ellenoldal a demokrácia abszolút érvényesülése mellett érvelnek. Mindkét oldalnak van igazsága, de mindkét oldal túloz is. Az igazság a két felfogás között van.

      Amikor Sólyom László azt mondja, hogy Magyarországon a rendszer nem alkotmányos, akkor azt fogalmazza meg, hogy az abszolút jogállam nem érvényesül maradéktalanul. MEgjegyzem, ez már akkor így volt, amikor a ciklus elején visszamenőleges hatályú törvények elfogadására került sor, amely jogi szempontból rendkívül sok kérdést vet fel, tehát kifogásolható.

      Egy szó mint száz: e sorok irójának jogértelmezése szerint biztosabb kezekben van Magyarország jövője a jogállamiság érvényesülése esetén, de azt nem állítom, hogy a jogállamiság teljesen megszünt Magyarországon. A jelenlegi, alkotmányozó többség fennállása továbbra is egy kivételes helyzetet jelent, és amint ez megszűnik – leghamarabb a következő választást követően – akkor derül ki, hogy az akkor már csak konszenzussal módosítható, új alkotmány mennyire tudja biztosítani a megszerzett jogok védelmét.

      Maradok Tisztelettel:

      Zoltán

      Pro Patria et libertate: magyar közéleti blog a facebook-on ► http://on.fb.me/XQy64I

      @Propatriablog ► https://twitter.com/ProPatriaBlog

      Pro Patria et Libertate LinkedIn csoportban ► http://linkd.in/YuohMz

      Iratkozz fel a ‘Pro Patria et Libertate napi hírösszefoglaló’ online hírújságra ►http://bit.ly/XmkK70

      • Köszönöm a választ ! Erről jó sokat kellene beszélni, és nagyon is igazat adok abban, hogy két “sarkos” álláspont létezik. A “Megszűnt ! ” versus ” Magyarország hibátlan jogállam ! ” álláspontok ütköznek, ami talán nem is baj, mert így tisztázásra kerülhet (?) az a bizonytalanság, ami minden erről elgondolkodóban létezhet…,ahogyan létezik a kommentemre adott válaszban is.
        Azt mondod, T. Szerző, hogy Magyarországon nincsen “abszolút” jogállam, de nem kell temetni az alkotmányosságot (egyetértve: a jogállamot), miközben úgy véled, hogy ez olyan összetett valami ,amelynek egyértelmű ismérve sincsen. Ez azért így ellentmondás, de abban feltétlenül egyetértek Veled, hogy azt valahol a “kiszámíthatóság”, a “jogbiztonság” környékén érdemes keresni. Ez biztosan igaz fogódzó.
        De ha ez igaz, akkor még súlyosabb megítélés alá kell kerüljön az, amit magad állítasz, hogy a jogállam “csorbát szenvedett”, mert szerintem – és ezzel talán egyetértesz -, amikor azt mondjuk, hogy kiszámítható (legyen!), jogbiztonság (legyen!), akkor egy igenis egyértelmű szándékot, közösségi célt, akaratot stb. fogalmazunk meg, s ebben szerintem biztosan nem lehet úgy előbbre haladni, hogy “csorba” ejtés történik.
        Amit én pl. a hatalom oldaláról hiányolok, de egyértelműen, az annak kifejtése, és ha szabad ilyet mondani, a bizonyítási teher ez esetben mégis csak ott van, mert ő(k) az alkotmányozó hatalom, hogy a szerinted is vitathatatlan csorba-ejtés oka pontosan (ez nekem fontos lenne) micsoda. Mi az a történelmi, gazdasági, szociális stb. ok, nagyon-nagyon jelentős tény, amely a csorba-ejtést, amely lerontás, mégis indokolttá teszi ? (Ez elmarad, leginkább a “Semmi baj sincsen ezzel !” indok állandó hangoztatása mellett, amely szerintem egyre nehezebben tartható.)
        S ha így fogjuk fel, akkor én szívesen mondanám, hogy abszolút jogállam nem is létezhet, csak az létezhet, de az viszont nagyon is létezzék, hogy a jogállam “felfelé”, “előre” fejlődik, de nem csorba-mód visszafelé. Ha ezzel egyetértesz, legyen a jogállam egy soha be nem fejezhető holmi, a hatalom korlátosságának , korlátozottságának okos és szenvedélyes, soha be nem fejezhető holmija.
        Az Alaptörvényből idézett szöveget illetően: én sajnos, különösen a nemrég elfogadott, nagyon élesen vitatott módosítás után azt látom, hogy magára a szövegre hivatkozni egyre kevésbé lehetséges és indokolt, amely nagy baj, és amely súlyosan rontja a szöveg egyébként valóban létező helyes és támogatható megállapításainak az erejét.
        Köszi még egyszer a választ !

      • Tisztelt Kéri szépen!

        Egyszerűsítve, és egyértelműsítve a helyzetet, tűmondezúttal röviden :

        -Ha nem tudjuk eldönteni, hogy teljes-e a jogállamiság Magyarországon, az azt jelenti, hogy a jogállamiság sérült Magyarországon.

        – Van jogállamiság Magyarországon, de ez – már – nem abszolút (megjegyzem, már 2010 előtt sem volt abszolút).

        – A jogállamiság kialakulása egy tanulási folyamat – ennek most még az elején vagyunk, 20 év után is, ezt látni kell.

        – Jogi szempontból továbbra is kötve vagyunk a normaszöveghez, még akkor is, ha az alkotmányozó többség miatt egyelőre nem tud élesben működni.

        – Gyakorlatilag nem tudok olyan indokot találni, amely szentesíteni a “csorbát”: a cél nem szentesíti az eszközt

        Maradok tisztelettel!

        Zoltán

        Pro Patria et libertate: magyar közéleti blog a facebook-on ► http://on.fb.me/XQy64I

        @Propatriablog ► https://twitter.com/ProPatriaBlog

        Pro Patria et Libertate LinkedIn csoportban ► http://linkd.in/YuohMz

        Iratkozz fel a ‘Pro Patria et Libertate napi hírösszefoglaló’ online hírújságra ►http://bit.ly/XmkK70

  2. Azt elfogadom, hogy az ágyból kirángatós rendőrségi elővezetést neccesnek találja a szerző – megjegyzem ilyesmi 2010 tavasz előtt is bőven előfordult az ottani gyakorlatban, csak akkor épp jobboldali ellenzékiekkel szemben.

    Na de hogy probléma legyen egy rendőrségi razzia egy éjszakai szórakozóhelyen? Ráadásul olyanon, ami nem fizet bérleti díjat és vélhetően számlaadás nélkül árul alkoholt…

    • Tisztelt Tarzaan!

      A jogállam politikasemleges kell, hogy legyen. Nem tehet különbséget, ha úgy tetszik, jobb és baloldali jogállamsértés között. Eddig nem került elemzésre 2010 előtti jogállamsértés, de ez nem jelenti azt, hogy az ne lenne elítélendő.

      Több tucat egyedi jogeset indul, ahol jogvita tárgyát képezheti, hogy valaki engedély nélkül árul-e engedélyköteles dolgot, vagy fizet e ellenértéket egy szolgáltatásért, vagy sem. Ennek eldöntése – ahogy az a blogban is szerepel – a bíróság feladata, és ez rendjén van így.

      Azonban jóllehet a jogot tartjuk szem előtt, teljesen vakok és ostobák sem lehetünk, és nem tehetünk úgy, mintha a Sirály ellen alkalmazott jogi, adminsiztratív szankciók teljes mértékben politikasemlegesen lennének. Ha így lenne, nem lennének benne kiemelt helyen a hírekben, és minden érintett másként nyilatkozna. A politikai vonulat túlmutat a jogon: nem tisztünk ebben állást foglalni. Abban azonban igen, hogy nem helyes, hogy egy ilyen jogeset mögé bújva kell az érintetteknek lejátszani a politikai nézetkülönbséget. Meggyőződésem, hogy ez senkinek sem érdeke, és ez is végső soron a jogállam gyengítése felé ható lépés.

      Minél hamarabb elhagyja a politika a konkrét jogvitát, és hagyja, hogy a bírák ítélkezzenek a jogkérdésekről, annál jobb.

      Maradok tisztelettel_

      Zoltán

      Pro Patria et libertate: magyar közéleti blog a facebook-on ► http://on.fb.me/XQy64I

      @Propatriablog ► https://twitter.com/ProPatriaBlog

      Pro Patria et Libertate LinkedIn csoportban ► http://linkd.in/YuohMz

      Iratkozz fel a ‘Pro Patria et Libertate napi hírösszefoglaló’ online hírújságra ►http://bit.ly/XmkK70

    • 1. Ahogy a MAROM-os arc is lenyilatkozta hót komolyan, nem árul számlaadás nélkül alkoholt, hanem adományt gyűjt, és ingyen italt oszt. 🙂
      2. Eddig nem volt baj, hogy számlaadás nélkül árult alkoholt? Most meg akcióznak? Úgy érzem, itt, ezen a ponton lettünk demokráciából rendőrállam. 🙂

      • A konkrét ügyben a jogalkalmazóknak (végső soron a bíróságnak) kell döntenie. Csakis a nyomozati iratok fényében lehet eldönteni, hogy tényleg történt-e ott törvénytelenség, ez a független és pártatlan bíróság feladata eldönteni. De abban talán egyetérthetünk, hogy akár történt számlaadás nélküli alkoholárusítás, akár nem, ez csak a felszín, az ürügy, a casus belli lehetett: tucat meg egy hasonló eset történik naponta, mégis ennek van hírértéke, talán nem véletlenül. Szerintem helyénvaló, ha látjuk az esetleges összefüggéseket is.
        Végezetül: továbbra is fenntartom, hogy MAgyarország működő demokrácia, és erős túlzás rendőrállamnak titulálni – ennyi erővel a 2006-os zavargások idején is felmerülhetett volna ez a jelző,és még csak nem is indokolatlanul…

  3. Hogy lehet összehasonlítani egy a magánkézben lévő HírTV által FELNŐTTEKNEK készített, kb. 10-15 másodperces, találó FRICSKÁT, a KÖVETKEZMÉNYT, az eredeti, állami tévében, GYEREKEKNEK készült politikai propagandával?
    Tükröt (Spiegel…) tartani nem illendő?
    Vagy csak a jobboldalnak tilos?
    De minimum felesleges és káros?

    Vajon, ha egy ilyen típusú, politikai szájbarágós gyerekeknek szóló rajzfilmet készített és sugárzott volna az M1, az ellenzéki mivel kürtöli tele a világot? Orbánt tartják nevetségesnek, amiért egy gyerekhíradóra válaszol, de azt nem tartják felháborítónak, hogy egy ilyen gyerekhíradó egyáltalán LÉTEZIK? Eh…

    • Tisztelt Horváth Béla!

      A magam részéről továbbra is elítélendőnek tartom mind a gyermekeknek készült videót, mind a miniszterelnököt bohócként ábrázoló videót.

      Természetesen nem tilos politikai fricskát készíteni – amennyiben az színvonalas és humoros. Az említett válaszvideóról egyiket sem lehet elmondani – sőt, inkább primitívnek tartom a prezentációt.

      A humor/fricska mércéje – szvsz – a minőség, és nem a jobb vagy baloldaliság.

      Maradok tisztelettel!

      Zoltán

      Pro Patria et libertate: magyar közéleti blog a facebook-on ► http://on.fb.me/XQy64I

      @Propatriablog ► https://twitter.com/ProPatriaBlog

      Pro Patria et Libertate LinkedIn csoportban ► http://linkd.in/YuohMz

      ‘Pro Patria et Libertate napi hírösszefoglaló’ online hírújság ►http://bit.ly/XmkK70

  4. Visszajelzés: 27. Szerény javaslat a magyar civil társadalom 12 pontjára | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  5. Visszajelzés: 21. Mérlegen a magyar miniszterelnökök: államférfiak, politikusok és az átmenet emberei | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  6. Visszajelzés: 22. Az apolitikus hozzáállás veszélyeiről | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  7. Visszajelzés: 25. A gyűlöletkampányról | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  8. Visszajelzés: 28. Hét tanulság a 2014-es magyar választásokról | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  9. Visszajelzés: 19. A politikai perekről Magyarországon – ki őrzi az őrzőket? | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  10. Visszajelzés: 18. A politikai bulvárról | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  11. Visszajelzés: A politikai perekről Magyarországon – ki őrzi az őrzőket? | EU ZMK Naplója

  12. Visszajelzés: A politikai bulvárról | EU ZMK Naplója

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s