Tiszta vizet a pohárba: magyar, európai és jogász szemmel az alkotmányódosításról a nemzetközi kritikák fényében

Ne legyenek kétségeink afelől, hogy hazánk ismét a nemzetközi rivaldafénybe került, éspedig a héten elfogadott, szám szerint negyedik alkotmánymódosítás következtében. A nemzetközi kritikusok száma figyelemreméltó: többek között az Európai Bizottság elnöke (Barroso), a strassbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára (Thorbjorn Jagland), az Európai Parlament elnöke (Martin Schulz), az Eurpai liberális frakció vezetője Guy Verhofstadt,  az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma, az osztrák külügyminiszter Michael Spindeleggerde szintén ebbe a körbe tartozik Barbara Stramm, a bajorországi parlament elnöke,  Guido Westerwelle német külügyminiszter és az elhamarkodott kirohanásokra nem éppen hajlamos Angela Merkel német kancellár. Az itt teljes terjedelemben nem idézett lista politikai palettája rendkívül széles: szocialista és liberális politikusok csakúgy megtalálhatóak rajta, mint néppártiak.
Orbán-Barroso
(a kép forrása: az Európai Tanács elnöke honlapja)
A miniszterelnök brüsszeli nemzetközi sajtótájékoztatóján tett nyilatkozata értelmében semmi olyan jogszabályt nem fogadott el a magyar parlament, amely az alkotmány jogértelmezési lehetőségeit korlátozta volna és aki ennek az ellenkezőjét állítja, az vagy nem olvasta a módosítást, vagy nem érti azt.
Mi, jogászok kottából zenélünk: minden jogértelmezés alapja az írott jogszabály. Talán elvezet a helyzet jobb megértéséhez, ezért minden olvasómat arra biztatom, hogy olvassuk el együtt a problémás módosításokat és tegyünk kísérletet jogalkalmazói értelmezésre. Brüsszeli helyzetünk és tapasztalatunk révén mi magyar, európai és nemzetközi jogi szemlélettel tesszük ezt. Ki tart velem?
Mit történt Brüsszelben?
Miközben nemzeti ünnepünkön, március 15-én az ország a hó fogságába esett, addig a miniszterelnök Brüsszelben tartózkodott az európai állam és kormányfők (Európai Tanács) soros ülésén, ahol az ülés előtt nemzetközi sajtótájékoztató keretében igyekezett eloszlatni a magyar alkotmánymódosítással kapcsolatosan felmerült kételyeket. Ezt követően magán az Európai Tanács ülésén is téma volt a magyar alkotmánymódosítás. Másnap itt kint, Brüsszelben is tüntetők demonstráltak a kormány politikája, és konkrétan az alkotmánymódosítás ellen.
Mit kíván a magyar nemzet? – pro és kontra az alkotmánymódosításról
A kormánytöbbség álláspontja lényegében a jogállamiság fenntartására helyezkedik, és akként érvel, hogy a mostani alkotmánymódosítás formálisan levezethető a korábbi alkotmánybírósági döntésekből, hisz – formállogikailag – puszta törvények találtattak alkotmányellenesnek. Az alkotmányellenség pedig – amennyiben a törvényhozó fenntartja politikai akaratát – feloldható az alkotmányba foglalás által.
A magyar és nemzetközi tiltakozók érvskálája rendkívül széles, de a visszafogottabb kritikák is emberi és nemzetközi, konkrétabban emberi jogokat sértőnek találják az elfogadott módosítások egy részét, amelyek veszélyeztetik a magyar jogállamiságot, és további komoly jogkorlátozásokat eredményeznek, valamint gyengítik a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Először az alkotmány gyakori módosításáról 
Gyakori érv az alkotmány ellen, hogy “örök időkre” készült, és lám, a gyakori módosítás annak a jele, hogy nem bizonyult stabilnak.
Ehelyütt méltányosságra hívnék föl mindenkit: a jogszabályalkotás velejárója a módosítás, és annak puszta ténye se nem jó, se nem rossz. Mindig a módosítás oka, és tartalma a meghatározó.
A büntetőjogászok büszkén hirdetik, hogy az első átfogó büntetőtörvénykönyv, az 1878. évi V. törvénycikk (Csemegi-kódex) több mint 70 évig volt maradéktalanul hatályban, kiállta az idő próbáját, és “akkor még tudtak rendes jogszabályokat írni.” Erre csak azt mondhatom: 2013-at írunk, az internet és a felgyorsult világ korát éljük, és a jogalkotónak – illő körültekintéssel és mérsékletességgel, de – reagálnia kell a megváltozott viszonyokra.
Önmagában tehát az, hogy az alkotmányozó többség az alkotmánybírósági határozatokban foglaltaknak alkotmánymódosítással kíván eleget tenni, formai okból nem kifogásolható: megintcsak a módosítás tartalma és minősége a döntő.
Ugyanakkor az is jogi alapvetés, hogy az alkotmánynak stabilnak kell lennie, és kereteket kell szabnia az ország közjogi berendezkedésére. Mindaddig azonban, amíg valamely politikai erő alkotmányozó többséggel rendelkezik, az alkotmány egész egyszerűen nem tud alkotmányként viselkedni, hisz lényegében törvényként módosítható.
A magunk részéről az alábbi, kiválasztott 10 alkotmánymódosítást vettük górcső alá, és fűztünk a normaszöveghez dióhéjban értelmezést, keresve a választ arra a kérdésre, hogy miért tekinthető problémásnak az adott módosítás.
1. Azonos nemű párok házassága
2. Az esetleges alkotmányosság-ellenes alkotmánymódosítás vizsgálata
3. Az MSZMP és jogutódjainak megbélyegzése
4. Az egyházak állami elismeréshez kötése
5. A politikai kampány közmédiumokra való korlátozása
6. A gyűlöletbeszéd tilalma
7. Az egyetemek kormánykontroll alá helyezése
8. Röghöz kötés
9. Az Alkotmánybíróság esetjogának zárójelbe helyezése
10. A hajléktalanság kriminalizálása és alkotmányellenessé nyilvánítása

1. Azonos nemű párok házassága

Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.”

Mit mond a normaszöveg? Azt, hogy a házasság és a család a társadalom fundamentuma, alapegysége és csak különnemű párok, férfi és nő számára nyitott. Az azonos nemű párok házassághoz való joga – az abortuszhoz és eutanáziához hasonlóan – Európa szerte vitatott kérdés, és megoszlanak a különböző országok gyakorlatai. Anélkül, hogy a kérdést itt és most eldöntenénk, megjegyezzük, hogy a jogfejlődés emberi jogi szempontból az azonos nemű párok elismerésének irányába halad, de leszögezhetjük azt is, hogy a magyar össztársadalom még nem fogadta el ezt általánosnak, jóllehet ez a jövőben még változhat.

Miért vitatható az alkotmányba foglalás? A konzervatív, és ma többséget élvező megközelítés alkotmányba foglalása annyiban vitatható, hogy a vitát megelőzve, erővel zárja le a kérdést, és ez a későbbiekben további feszültségeket gerjeszthet.

2. Az esetleges alkotmányosság-ellenes alkotmánymódosítás vizsgálata

3) Az Alaptörvény 24 . cikk (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek :

(5) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.

Mit mond a normaszöveg? Az Alkotmánybíróság a jövőben magát az alkotmányt, és annak módosítását nem vizsgálhatja érdemben, tehát, hogy összhangban van-e magával a hatályos alkotmánnyal, és az abban foglalt emberi jogokkal.

Miért vitatható az alkotmányba foglalás?  Az alkotmány két alapvető részből áll, alapvető jogokból, amelyek az állam korlátai, és az államszervezet működését szabályozó részekből. A jogalkotó azonban nem tévedhetetlen és a többségnek nem biztos, hogy mindig igaza van, így nem kizárt, hogy a jövőben olyan alkotmánymódosítás születik, amely belső ellentmondást foglal alkotmányba, azaz alapjogellenes, más szóval alkotmányellenes.  A módosítás következtében az Alkotmánybíróság nem lesz abban a helyzetben, hogy az alkotmányosság őre legyen – akár magával az alkotmánnyal szemben is.

3. Az MSZMP és jogutódjainak megbélyegzése

Az Alaptörvény „ALAPVETÉS” része a következő U) cikkel egészül ki :

A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elődjeik felelősségében.

Mit mond a normaszöveg? Hosszas rendelkezés boncolgatja lényegében azt a kérdést, hogy 1989 rendszerváltói “nem tetszettek forradalmat csinálni” és az állampárti puha diktatúra sortüzek, perek és érdemi felelősségvonás nélkül, békés átmenet útján vált demokráciává.

Miért vitatható az alkotmányba foglalás? Ez inkább történelmi, mint alkotmányjogi kérdés. A szocializmus bűnei elvitathatatlanok, de nem lehet egyenlőségjelet tenni a Rákosi Mátyás vezette 1953-as Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és Németh Miklós MSZMP által támogatott 1989-es kormánya között, amely levezényelte a határnyitást. A reformkommunisták hozzájárultak a rendszerváltáshoz és nem lehet lecserélni az ország lakosságát egycsapásra: az egykor kötelező MSZMP tagság miatt számos egykori MSZMP tag ma is aktív és állami vezető. Nem lehet kollektív felelősség alapján büntetni mindenkit.

4. Az egyházak állami elismeréshez kötése

Az Alaptörvény VII . cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezeteket, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében együttműködik. Az egyházak elismerésére vonatkozó sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasznak van helye.

Mit mond a normaszöveg? Az állam szuverén döntésén múlik, hogy mely egyház minősülhet egyháznak, és melyik nem.

Miért vitatható az alkotmányba foglalás? Az 1789-es francia forradalom óta a vallásszabadság alapvető emberi jog. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a vallásszabadság korlátozását eredményező szabályt. E módosítás indokolatlanul korlátozhatja a vallások sokszínűségét és a vallásszabadságot, mint alapvető emberi jogot.

5. A politikai kampány közmédiumokra való korlátozása

Az Alaptörvény IX . cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(3) A demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás, valamint az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető. Az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát, illetve az európai parlamenti képvisel ők választásán listát állító jelölő szervezetek által és érdekében, az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően, kampányidőszakban politikai reklám — sarkalatos törvényben meghatározottak szerint — kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján, egyenlő feltételek mellett tehető közzé.”

Mit mond a normaszöveg? Jóllehet az internet korát éljük, az országos és európai parlamenti választások során a politikai reklámmokat kizárólag közmédiumokban lehet közzéteni.

Miért vitatható az alkotmányba foglalás? Egyrészrő indokolatlanul korlátozza a politikai versenyt, másrészről – az Európai parlamenti választások érintettsége miatt – felmerülhet a konkrét európai jogellenesség kérdése is. Jóllehet a közmédiumoknak függetlennek kellene lenniük (mint mondjuk a brit BBC), a magyar gyakorlat mégis az volt, hogy az elmúlt 20 évben a közmédiumok a mindenkori kormánypárt befolyása alá kerültek. Márpedig ez kihat a nézettségi mutatókra, és arra is, hogy mennyire tekinthetó fair-nek a verseny közmédiumokra korlátozása.

6. A gyűlöletbeszéd tilalma

(2) Az Alaptörvény IX. cikke a következő (4)—(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére .

(5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére . Az ilyen közösséghez tartozó személyek — törvényben meghatározottak szerint — jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.

Mit mond a normaszöveg? Az egyébként mélyen elitélendő gyűleltbeszéd szimplán tilos lesz, és a puszta véleménnyilvánítás is szankciókat von maga után.

Miért vitatható az alkotmányba foglalás? A véleményszabadság korlátja a mások emberi méltósága – ezt az eddigi jogi környezet is biztosította. Azonban a véleményszabadság értéksemleges: nem lehet a véleményeket mérlegelni, bármely bántó és visszataszító legyen is az. A demokrácia fokmérője, hogy – bizonyos mértékig – eltűri a nem tetsző véleményeket is. Félő, hogy a mostani módosítás ezen a határon túlmegy.

7. Az egyetemek kormánykontroll alá helyezése

Az Alaptörvény X . cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát . A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza . Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli .”

Mit mond a normaszöveg? Az egyetemek pénzügyi önállóságuk elveszítik, és  Kormány pénzügyi felügyelet alá kerülnek.

Miért vitatható az alkotmányba foglalás? A függetlenség anyagi függetlenséget is jelent. Pékdául a bíróságok azért maguk határozzák meg költségvetésüket, hogy ez a függetlenség ne kerülhessen veszélybe. Az Universalitas eszméje, az egyetemek függetlensége a középkorig visszanyúló, Európa szerte bevett alapvetés. Könnyen belátható, hogy ha valamely intézmény anyagi önállósága egy másik közhatalmi szereplőtől függ, nem beszélhetünk függetlenségről.

8. Röghöz kötés

Az Alaptörvény XI . cikke a következő (3) bekezdéssel egészül ki :

„(3) Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz .”

Mit mond a normaszöveg? A felsőoktatás a továbbiakban nem térítésmentes, és az állami anyagi támogatás feltétele, hogy a végzett diák ezt követően ne hagyja el az országot, hanem Magyarországon vállaljon munkát.

Miért vitatható az alkotmányba foglalás? Egyrészről a gazdasági körülmények mellett ma nem beszéhetünk teljes foglalkoztatottságról, az állam nem tud minden pályakezdőnek munkát adni. Másrészről ez kotlátozza a magyar állampolgárok európai szabad mozgáshoz való jogát, amely európai jogot is sért. A fiatalok Magyarországon tartása fontos és legitim cél, de erővel nem lehet elérni (Lásd még: három megoldási javaslat).

9. Az Alkotmánybíróság esetjogának zárójelbe helyezése

Az Alaptörvény „ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK” része a következő 6-26. ponttal egészül ki :

26. Hatályát veszti

a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény,

(…)

p) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény módosításáról szóló 2011 . évi CLIX. törvény.”

Mit mond a normaszöveg? A korábbi alkotmány és kapcsolódó rendelkezések hatályon kívül helyezésével megszűnik a korábbi alkotmánybírósági határozatok és döntések jogalapja, így az új Alkotmánybíróság a gyakorlatát immáron az új alkotmány fényében köteles kialakítani.

Miért vitatható az alkotmányba foglalás? Az új alkotmány jogfolytonosságban született a régi alkotmánnyal: a közjogi rendszer felforgatása nélkül, hangsúlyeltolódásokkal, de megőrizte a korábbi alkotmányos berendezkedést. És jóllehet az Alkotmánybíróság támaszkodhat a történeti alkotmányra (amelynek leghasználhatóbb része az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlata), az alkotmánybíróság jogfejlesztése és értelmezése nélkül az új alaptörvény színvonala is sokkal alacsonyabb lenne. Ehelyütt azonban korai véleményt mondani: az 1989-es alkotmány finoman szólva pongyola megfogalmazását épp a korábbi Alkotmnybíróság töltötte meg tartalommal, és nincs ez másképp most sem. Ezen rendelkezés értelme is nagymértékben az új alkotmánybíróság ma még nem ismert, jövőbeli gyakorlatától függ.

10. A hajléktalanság kriminalizálása és alkotmányellenessé nyilvánítása

Az Alaptörvény XXII . cikke helyébe a következő rendelkezés lép :

„XXII. cikk

(1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.

(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani .

(3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.”

Mit mond a normaszöveg? Ne tévesszen meg senkit az (1) és (2) bekezdés: ezek nem jogok, hanem az állam politikai programja. Félreértés ne essék: helyes az alkotmányba foglalni ezeket, de ezek nem kikényszeríthető jogok: a hajléktalanok nem nyerhetnek pert a (3) bekezdésben foglalt sérelmeik miatt e passzusra hivatkozva. A (3) bekezdés lényegében alkotmányos lehetőséget ad a hajléktalanok kitiltására meghatározott közterületekről.

Miért vitatható az alkotmányba foglalás? A hajléktalanok nem okozói a gazdasági válságnak, mégis ők lettek a bűnbakok. A hajléktalanság társadalmi és szociális probléma. A hajléktalanok vegzálása nemcsak az emberi méltóság és a szabad tartózkodás jogát sérti, hanem csupán tüneti “válasz”. A problémát nem oldja meg, csak súlyosbítja. Az, hogy kiemelt intézmények elől elzavarják a hajléktalanokat, nem jelenti azt, hogy lakhatásuk megoldottá válik. A helyes és igazi válasz a lakhatás megoldása, és akkor, csak akkor beszálhetünk a hajléktalanság megszüntetéséről.

“Növeli, ki elfödi a bajt.” Illyés Gyula

a bejegyzés rövidített elérhetősége ► http://bit.ly/110Y6Cb

Korábbi kapcsolódó bejegyzések listája:

otthonunk

(A kép forrása: a város mindenkié blog)

Reklámok

12 thoughts on “Tiszta vizet a pohárba: magyar, európai és jogász szemmel az alkotmányódosításról a nemzetközi kritikák fényében

  1. Visszajelzés: EU Hemicycle: updates on EU news, opinion on EU affairs by Zoltán Massay-Kosubek » Blog Archive » 61. A long road from the “Schumann-price” winner Hungarian EU Presidency to the possible suspension of voting rights

  2. Igyekszem tételesen hozzászólni, de nem vagyok jogász!. Sok ponton az alkotmánymódosítással értek egyet az elemzéssel szemben.
    1. Az, hogy az emberi társadalom alapja a család, amely egy férfiból egy nőből és az általuk nevelt gyerekekből áll nem csupán konzervatív megközelítés, hanem a tudomány jelenlegi állása. Az ember ugyanis, nem olyan, mint amilyen lenni szeretne, az adottságai és a lénye ennél sokkal meghatározottabb. Ha nem fogadjuk el tényként, a saját természetünket, akkor csökkentjük a társadalmi túlélési esélyünket.
    Mivel ilyen esélyből nekünk még az EU átlagnál is kevesebb van, ezért nem szerencsés ezt tovább rombolni “jogkiterjesztésekkel”. A jog biztosításához ugyanis jogot biztosító társadalomnak is léteznie kell. Ezért szerintem az alapokat nem szabad kikezdeni, és helyes az Alaptörvénybe foglalni.
    2. Szerintem komoly probléma volt, hogy eddig vizsgálhatta. A bíróság nem törvényhozó- az alkotmánybíróság nem alkotmányozó szerv. Rájuk is vonatkoznia kell a hatalmi ágak szétválasztásának, nem csak a kormányra, és az Országgyűlésre. A bíróság sem tévedhetetlen, sokszor hozott pl. pénzügyi kérdésekben egymásnak ellentmondó döntéseket.
    3. “Ez inkább történelmi, mint alkotmányjogi kérdés.” Nos, szerintem a történelem megítélése lehet politikai kérdés, persze nem biztos, hogy helyes. Szóval inkább egyetértek, mint nem.
    4. A vallást akkor is lehet gyakorolni, ha nincs ehhez bejegyzett egyház. A kommunizmusban betiltottak szerzetesrendeket, mégis alakultak és működtek szerzetesközösségek folyamatosan. Valláskorlátozás pedig mindig is lesz. Ha egy közösség abban hisz, hogy mindenki mást meg kell ölnie, akkor is meg kell fékezni a vallásgyakorlását, ha vallásszabadság van – legalábbis szerintem. (Az persze más kérdés, hogy a bíróság erre alkalmasabb-e.)
    5. Azt gondolom, hogy az ingyenes (vagy alacsony költségű) elemek megtartásával és a drága elemek kitiltásával inkább sérül a gazdasági befolyás, mint a politikai verseny. Azt nem értem, hogy az alkotmánybíróság mégis mit gondolt, amikor ezt a folyamatot alkotmányellenesnek ítélte?
    6. Egyetértek, sőt meg is toldom. Szerintem a gyűlöletbeszéd korlátozása mindig nagyon kockázatos, és a kockázatok szinte mindig nagyobbak, mint az áldásos hatások. Itt tartom igaznak az illyési idézetet: “Növeli, ki elfödi a bajt.”
    7. Az egyetemek autonómiája komoly kérdés. Mivel anyagi függetlenség nem biztosítható, a költségek pedig magasabbak mint a középkorban, ezért nem látom adókból (vagy akár tandíjból) automatikusan biztosíthatónak a költségek fedezését. Valószínűleg azonban a megoldás nem jó, hiszen több egyetem nem az államtól szerzi be a költségei fedezetének a jelentős részét, így egyetértek a poszt vonatkozó következtetésével.
    8. Szerintem a hallgató is tekintheti befektetésnek a tanulmányait, és az utazási költség is lehet az utazás korlátja. 20 éven belül 10 évet Magyarországon dolgozni (úgy, hogy a többi 10 történhet külföldön is), szerintem nem érdemi korlát. Akinek igen, ott a szándék a probléma, és a három (egyébként lényegesen költségesebb) javaslat sem segít. Azt viszont nem értem, hogy minek kellett ezt Alaptörvénybe írni.
    9. Egyetértek. Minden jogszabályt a gyakorlat tölt meg tartalommal.
    10. Az ember társas lény. Az emberi méltóság szerintem csak társadalomban értelmezhető. Ha valaki nem szeretne a közösség szabályai szerint élni, azzal már megsértette a saját méltóságát, ami az Alaptörvény szerint a létének az alapja. A probléma kezelése szerintem sem az Alaptörvénybe való, de nem gondolom, hogy az Alaptörvény szövegéből a korábbi törvény alkotmányellenessége tényleg következne.

    • Tisztelt Sztd!

      Köszönöm szépen a megtisztetlő figyelmet és tételes hozzászólást- igyekszem a vitatott kérdésekre tőlem telhető teljes mértkben reagálni.

      1. Az emberi társadalom alapja avalóban a család, ez közös nevező, mint ahogy a gyermek joga is fontos, hogy családban nőjön fel.
      Ha a jogi olaláról nézzük a dolgot: az alkotmány nem változtatott a jogi helyzeten. Ma is tilos az egynemű párok házassága – törvény tiltja. Az alkotmányba foglalás azért is vitatható, mert a tiltást nem változtatja, csupán szimbolikus dimenzóba helyezi. Márpedig az alkotmány nemzeti minimum, ami mindenkié kellene, hogy legyen, és egy társadalom nyitottságát az méri, hogyan bánik a kisebbségeivel. Az alkotmányba szerintem csak indokolt, és a legszükségesebb rendelkezéseket kellene beemelni. Ez túl vitatott téma ehhez.
      Ha az egynemű párok oldaláról nézem, joggal érezhetik magukat másodrendú állampolgárnak, és utalnék még egyszer a jogfejlődési tendenciákra: ahogy a nők szavazati jogot kaptak, úgy válik egyre elfogadottabbá emberi jogi szempontól az egynemű párok elismerése.
      Harmadrészt a gyerek oldaláról nézzük a dolgot: hány gyerek jut ma árvaházba? Hány gyerekről mondanak le a szülei, akik állami intézményekbe kerülve gyakran elkallódnak. Mi van az ő jogaikkal? Nem lenne az ő érdekük, hogy családba nőjenek fel? És ha egynemű családok örökbe fogadhatják őket? Ezt a cikket ma találtam: ► http://huff.to/Y2brHD

      2.Egyetértek, senki sem tévedhetetlen. Etekintetben rendkívül elgondolkodtató Lázár János nyilatkozata http://bit.ly/WHeEvi A magam részéről kifejezetten a magyar viszonyok, és a magyar demokrácia gyermekbetegségei szempontjából hasznosnak és kiegyensúlyozónak találom a jogászprofesszorok véleményét. A jog és az alkotmány, valamint a nemzetközi és európai standardok bizony kötik az alkotmánybíróságot – sokkal kevésbé konkrétak és exaktak a törvényhozó korlátai.

      4. MEgintcsak a demokrácia fokmérője a tolerancia: nem látom racionális okát, miért jó korlátozni, hogy az emberek miben higgyenek. De a fő aggály jogi: alkotmányosan nem indokolható a korlátozás, mert nincs olyan másik alapjog, aminek a védelme indokolná az állami gyámkodást.

      5. Helyes a kampány keretek közé szorítása, de ne öntsük ki a fürdővízzel a gyermeket is: olcsóbb lesz így a kampány, csak éppen elfogulatlannak nem lesz mondható. Márpedig a demokrácia igenis pénzbe kerül, és az államnak áldoznia kell arra, hogy a pártok a fegyverek egyenlősége elve mellett versenyezhessenek. Abban talán egyetérthetünk, hogy kizárólag az állami hatalom által kontrolált médiumokra kolrátozott verseny nem nevezhető fair-nek.

      8. Bár nem ezt tartom a legproblémásabb részének, de jogilag a legerősebb érv ez ellen az Uniós jogellenesség. A szabad mozgás elve egy nagyon egyszerű, ámde fontos alapelv. általában a fejlettebb nyugati államok ms eu-s államokból érkezők elleni korlátozó intézkedései ellen szokták ezt felhívni a joggyakorlatban, nem jellemző, hogy valamely állam a saját állampolgárait ne engedné szabadon mozogni.
      A jog szempontjából ugyanis ha egy intézkedésnek – nevezzük akárhogy – az a hatása, hogy ténylegesen nehezebbé válik a szabad mozgés, vagy akárcsa kevésbé vonzó, akkor az jogilag ‘korlátozásnak’ minpsül. Márpedig a szabad mozgás korlátozása sérti az EU jogot. Ez elég tiszta helyzet.
      De nekem elsősorban elvi aggályaim vannak – ahogy írtam – és nagy örömömre a mai nap felfedeztem egy olyan kormányzati intézkedést, amelyet teljes mértékben támogatni tudok. Önmagában nem elég, de a jó irányba tett lépés: ► http://bit.ly/11kmb3h

      10. Itt azt fontos látni: nem a hajléktalan tehet arról, hogy válság van. Aki elvált, aki munkanélküli, aki betegségekkel szenved, nagyobb eséllyel lesz hajléktalan. A hajléktalanok túlnyomó többsége nem maga választotta ezt a sorsot, és a körülmények áldozata. Sok közülük nem ‘csöves’ hanem nő, gyermek, fiatal, akik ki akarnak törni. Az emberi élethez és az emberi méltósághoz való két legfőbb alapjog korlátozhatatlan (az eutanázia esetén a kettő ütközik, ezért nem találtak még rá egyértelmű megoldást) Az alapjogok indokolt esetben korlátozhatók (pl. gyülekezés szabadsága, tulajdonjog /kisajátítás/ vagy a szabad mozgás joga /szükségállapot, előzetes letartóztatás/) Az emberi élet és emberi méltóság azonban korlátozhatatlan. Márpedig ha valakit azért tiltanak ki egy területről, mert szegény, és nincs hol laknia, az minimum sérti az emberi méltóságot. Továbbá nem is oldja meg a problémát.
      Senki se örül a hajléktalanságnak, és mindenki egyetért, hogy a szociálpolitika feladata a megoldás. De ez így egyszerűen nem alkotmányos megoldás.

      Remélem, hogy némi adalékot szolgáltattak a fentiek az érvelésem és a gondolkodásom további megértéséhez.

      Még egyszer köszönöm a megtisztelő figyelmet.

      Maradok tisztelettel:

      Zoltán

      Pro Patria et libertate: magyar közéleti blog a facebook-on ► http://on.fb.me/XQy64I

      @Propatriablog ► https://twitter.com/ProPatriaBlog

      Pro Patria et Libertate LinkedIn csoportban ► http://linkd.in/YuohMz

  3. Visszajelzés: 12. Alkotmánymódosítás, kettős mérce és konfliktusok kereszttüzében: tanulságok külföld/belföld/kormányoldal számára | Pro Patria et Libertate – Magyar Közéleti Blog

  4. Visszajelzés: 28. Hét tanulság a 2014-es magyar választásokról | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  5. Visszajelzés: 25. A gyűlöletkampányról | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  6. Visszajelzés: 22. Az apolitikus hozzáállás veszélyeiről | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  7. Visszajelzés: 21. Mérlegen a magyar miniszterelnökök: államférfiak, politikusok és az átmenet emberei | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  8. Visszajelzés: 19. A politikai perekről Magyarországon – ki őrzi az őrzőket? | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  9. Visszajelzés: 18. A politikai bulvárról | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  10. Visszajelzés: 13. A jogállam nem játék – avagy jogállamban jogállamon kívüli eszközök megengedhetetlenek | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  11. Visszajelzés: A jogállam nem játék – avagy jogállamban jogállamon kívüli eszközök megengedhetetlenek | EU ZMK Naplója

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s