6. Politikai pártokra márpedig szükség vagyon – azaz miért káros az elit- és pártellenesség?

Mit látunk kora 2013 Magyarországán?

A komoly társadalmi konfliktusok, és gazdasági nehézségek árnyékában virul a politikai aktivitás: míg a kormánypártok őrzik stabilitásukat, és relatív támogatottságukat, addig mind a három parlamenti ellenzéki párt „osztódáson” és kiváláson esett át, emellett gombamód szaporodnak a különböző ellenzéki csoportosulások, egyesületek és régi-új pártok vannak születőben úgy, hogy a folyamat korántsem tekinthető lezártnak. Mindez társul egyrészt a politikából kiábrándultak széles tömegeivel, másrészről pedig elit és pártellenességgel. Ennek ékes tanúbizonyságai a megmutatott karikatúrához hasonló karikatúrák, amelyek újabban közkézen forognak. Most annak az ideje jött el, hogy ez ellen emeljük föl a szavunkat, a következők miatt.

ne szavazz senkire

Miről is van szó?

„Ezek mind egyformák.” „Mindegyik párt ugyanazt mondja, de ha hatalmon vannak, akkor csak a pénz a fontos.” „Jönnek a választások, és akkor jön majd a pénzosztás.” „Lopnak, csalnak, hazudnak, és csak tömik a zsebüket.” „Én nem szavazok senkire, mert úgyse tartják be, amit ígérnek.”

Ugye ismerős kifejezések? Hányszor mondtuk, gondoltuk, hallottuk felebarátainktól a mindennapok során? Így hát túlzás nélkül lehet állítani, hogy Magyarországon ma alapvetően elit- és pártellenes hangulat uralkodik, és a mindennapok jelentős része az egészségesnél jobban átpolitizált: szinte mindenki talál felelőst a bajokra valamelyik politikai erőben (ami egyébként részben a gazdasági és társadalmi bajokkal magyarázható).

Miért káros ez a szemlélet?

Szimplán azért, mert nem vezet sehová. A ius murmurandi, az elégedetlenkedés, a panaszkodás egyfelől jogos és érthető, másfelől destruktív, önsorsrontó, és egy tapodtat sem vezet előre. Ha egy jobban élhető társadalomban akarunk élni, akkor először is meg kell értenünk a pártok szerepét, helyét az életünkben, jogaikkal és kötelességeikkel együtt, aztán el kell fogadnunk a működésüket, és végül jöhet a konstruktív kritika.

A pártok széles magyar történelmi múlttal rendelkeznek

A magyar történeti alkotmányos gondolkodás az Aranybullára és az ellenállási záradékra, valamint a „főúri” és „köznemesi” pártra vezeti vissza a magyar politikai, pártosodási hagyományokat. A modern magyar pártpolitika előzménye a reformkorban megalakult Konzervatív és Ellenzéki párt. A bal- és jobboldal fogalmát sokáig a Bécshez való viszony határozta meg, majd ennek okafogyottá válásával a magyar pártpolitika közeledett a nyugati demokráciákban megszokott formákhoz, magán viselve a magyar jelleget, amely elsősorban az agrárnépességet képviselni hivatott kisgazdapártokban öltött testett. A nyilas illetve kommunista pártok megjelenése válságtünetként értékelhető – nem feledve, hogy mindkét párttipusnak kisebb-nagyobb, de mai mércével mérve is jelentős és mérhető társadalmi támogatottsága volt – azaz a népesség egy meghatározott része ezekre a pártokra szavazott.

A demokrácia a pártokra épül – ha nincsenek pártok, nincs demokrácia

Először is nézzünk szét a demokratikus országokban, és elvétve sem találunk olyan rendszert, amely pártok nélkül működőképes lenne. Pártokra szükség van annyiban, hogy csakis választható szervezetek esetén van értelme demokráciáról beszélni. Szükséges, hogy jogilag szabályozott keretben (ezt hívjuk alkotmányos rendnek) folyjon a szavazatokért folyó, békés verseny, ne pedig polgárháborús környezetben (mint egyes afrikai országokban). A pártok alkotmányos elismert entitások, amelyek célja a hatalom alkotmányos gyakorlása.

Ne feledjük, amikor totalitárius rendszer került a hatalomra Magyarországon, az első dolga volt a pártok ellehetetlenítse, betiltása, (szalámi taktika). Nem véletlen, hogy az 1956-os forradalom rövid napjaiban szinte azonnal újjáalakultak a korábbi pártok, és a rendszerváltás hajnalán a változás jele épp a szervezkedés volt. Az új rendszer egyik nagy vívmánya éppen a pártosodási szabadság. Becsüljük meg ezt a vívmányt, mert szüleink, nagyszüleink generációinak ez nem adatott meg maradék nélkül.

A pártok sokszínűsége a demokrácia legszilárdabb alapja

Ellenpéldákkal kezdem: az angolszász országok hagyományosan kétpártrendszerre épülő, stabil demokráciák (Ausztrália, Egyesült Királyság, Egyesült Államok), míg a túl sok párt káoszhoz, kormányképtelenséghez, instabil politikához vezet (a harmadik francia köztársaság, Olaszország vagy a rendszerváltás utáni Lengyelország). Azaz a pártok, pártképződés önmagában se nem jó, se nem rossz, de mégis azt mondhatjuk, hogy alapvetően mégis inkább üdvözlendő ez a jelenség, mert kifejezi a társadalom sokszínűségét, és hozzájárul a demokratikus viták intézményesüléséhez. A mindenkori parlamenti választási rendszer révén pedig egyfajta szelekció is végbemegy a választható pártok között aszerint, hogy ki jut be a parlamentbe, és ki nem.

A pártok elválaszthatatlanok a társadalomtól – azaz minden országnak saját pártjai vannak

Ne tegyünk úgy, mintha lennének „ők” a mutyizós, összekacsintós, ellenszenves pártok, és „mi” a tisztes, becsületes állampolgárok. A Szenátorok jó emberek de a szenátus szörnyeteg? Ugyan! „Ők” „mi” vagyunk és „mi” ők”. Más szóval: a magyar pártok a magyar valóságra reflektálnak. A magyar mentalitású magyar választók kegyeit keresik, nekik szóló üzeneteket fogalmaznak meg. A pártok tagjai maguk is magyar emberek, akik ugyanúgy élik a hétköznapokat családjuk körében, és ezer szállal kötődnek a társadalomhoz, mint „mi”. Így, ahogyan a pártok viselkednek, az bizony hű tükörképe a társadalomnak. Elég összehasonlítani a választási kampányokat: ami Magyarországon működik, az Németországban, vagy Franciaországban biztosan nem. Tehát hiú ábránd azt várni ölbe tett kézzel, hogy a „politika magától megváltozik. hogy csak rendes, és becsületes politikusokat kell választani, és megoldódik minden. Nem. A társadalom és politika elválaszthatatlan, csak a politika vagy csak a társadalom külön-külön nem változik, csak együtt.

Következtetés

Demokratikus politikai döntéshozatal és a társadalmi konfliktusok kezelése, adott esetben megoldása elképzelhetetlen rugalmas párszerkezet és a pártok demokratikus versengése nélkül. Bárhogy is képzeljük a jövőt, az egészen biztos, hogy pártokkal, illetve pártválasztással együtt fog járni.

a bejegyzés rövidített elérhetősége ► http://bit.ly/1362RJt

Zoli Domb - hosszú

————————————————————————————————-
►nyitott közéleti viták a Pro Patria  LinkedIn csoportban
————————————————————————————————-
Advertisements

14 thoughts on “6. Politikai pártokra márpedig szükség vagyon – azaz miért káros az elit- és pártellenesség?

  1. Tisztelt Foszerkesztosek . Minek volt a Magyar Koalicio Partja a Szlovakia kormanyaban ,mivel semmilyen teren nem hozott lathato javulast a magyar lakossag jogos igenyei megvalositasa teren es ilyforman legfeljebb csak eszkozkent szolgalt alapveto problemainak tovabbi elkendozesere; Koszonom, udvozlettel . Istokovisch Apollonia ,Brusszelbol .

    • Kedves Appollonia!

      Köszönöm szépen a ‘Prop Patria et Libertate – Magyar Közéleti Blog’ bejegyzésére tett észrevételét.

      MAgyaország szemlélettel azt tudom válaszolni, hogy ‘határon innen’ mindig nagy szimpátiával figyeltem a magyar pártokat a határos országokban, így a Magyar Koalíció Pártját is Szlovákiában. Persze utólag könnyű ítélkezni a magyar pártok tevékenysége felett, de biztos vagyok benne, hogy az MKP is a lehető legtöbbet próbálta kihozni az adott körülmények között.

      Mint ahogy bizonyára annak is oka van, hogy nem jutott be a parlamentbe legutóbb, míg a rivális Híd-Most igen.

      A tanácsom a következő: rendkívül veszélyes a széthúzás, különösen kisebbségi helyzeben. Minél hamarabb jün létre egy MKP-Híd-Most megállapodás, annál jobb a felvidéki magyarságnak.

      Maradok tisztelettel:

      Zoltán

      Pro Patria et libertate: magyar közéleti blog a facebook-on ► http://on.fb.me/XQy64I

      @Propatriablog ► https://twitter.com/ProPatriaBlog

      Pro Patria et Libertate LinkedIn csoportban ► http://linkd.in/YuohMz

  2. Visszajelzés: 27. Szerény javaslat a magyar civil társadalom 12 pontjára | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  3. Visszajelzés: 28. Hét tanulság a 2014-es magyar választásokról | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  4. Visszajelzés: 25. A gyűlöletkampányról | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  5. Visszajelzés: 22. Az apolitikus hozzáállás veszélyeiről | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  6. Visszajelzés: 21. Mérlegen a magyar miniszterelnökök: államférfiak, politikusok és az átmenet emberei | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  7. Visszajelzés: 19. A politikai perekről Magyarországon – ki őrzi az őrzőket? | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  8. Visszajelzés: 18. A politikai bulvárról | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  9. Visszajelzés: 12. Alkotmánymódosítás, kettős mérce és konfliktusok kereszttüzében: tanulságok külföld/belföld/kormányoldal számára | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  10. Visszajelzés: 11. Tiszta vizet a pohárba: magyar, európai és jogász szemmel az alkotmányódosításról a nemzetközi kritikák fényében | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  11. Visszajelzés: 9. Magyarország új alaptörvénye viták kereszttüzében: vajon jogos-e a kritika? | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  12. Visszajelzés: 7. A röghöz kötés alkotmányossága és három alkotmányos megoldási javaslat a fiatalok kivándorlásának megakadályozására | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

  13. Visszajelzés: 13. A jogállam nem játék – avagy jogállamban jogállamon kívüli eszközök megengedhetetlenek | Pro Patria Blog – magyar közéleti kérdésekről európai civil szemmel

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s